Kegyelőmdöfés - Gyurcsány diszkreditálja a baloldalt

BDK

A fontosabb kérdés nyilvánvalóan nem az, hogy lenyúlta-e Gyurcsány a sógora szakdolgozatát (valószínűleg igen), hanem hogy mit keres ez az erkölcsi értelemben már rég agonizáló nagyvad a politika dzsungelében. A magyar baloldal számára 2006 óta a legnagyobb tehertételt nyilvánvalóan éppen az jelenti, hogy az, aki eredetileg a baloldaliság megerősítésének az ambíciójával lépett fel, nem csupán ezen a téren volt kontraproduktív, hanem kormányzásával az ország problémáit is inkább elmélyítette, mintsem megoldotta volna, s miután mindebbe csúfosan belebukott (most az ellenzéknek az ebben játszott szerepére ne térjünk ki), azok után nem tűnt el a süllyesztőben, hanem eléggé a felszínen maradt ahhoz, hogy puszta jelenlétével diszkreditálja a politikai baloldalt.  Így nagy részben nem csupán a példátlan 2010-es jobboldali győzelem írható a rovására, hanem az is, hogy a baloldali erők két év múltán sem képesek vonzó választási és potenciális kormányzati alternatívát képezni. Hogy Orbán ilyen zavartalanul és orcátlanul építheti autokrata rendszerét, ahhoz az erkölcsi felhatalmazást éppen Gyurcsány permanens jelenléte adja.

Ebben a megközelítésben igazi jó cselekedet a jobboldali média részéről, hogy kifürkészte ezt a plágiumügyet. Amelyet persze szinte semmilyen vonatkozásban nem lehet összehasonlítani a Schmitt-botránnyal, de talán az utóbbi teremtette precedens és a mostani vád (no meg a szőlészeti szakíró viselkedése) elég alapot szolgáltat ahhoz, hogy a magyar baloldal végre megszabaduljon rossz szellemétől. Én legalábbis így látom, és nagyon erősen nem értek egyet azokkal az eszmetársaimmal, akik – mint az őszödi beszédnél is – védeni próbálják a védhetetlent.

Gyurcsány Ferenc nagy formátumú, sikerre termett politikusként indult, de önhibájából pitiáner bozótharcossá vált. Nem érdemel nagyvonalúbb kegyelemdöfést.

---

Magam számára is emlékeztetőül: webnaplómban ezt írtam 2006 szeptemberében:

…még a bősz elkötelezettek is érzik, hogy a miniszterelnök elvetette a sulykot, hozzá közelebb álló megfogalmazással élve, elbaszta a kalapácsnyelet. El bizony, mert ha már megtörtént a nyilvános gyónás, akkor a nyilvános bűnbánatnak is be kellene következnie. Ám láthatóan nem bírja kinyögni, eldadogni, elsuttogni, hogy “elnézést”. Ostoba és konok büszkesége, megszállott eltökéltsége most nem helyén való. Nem ez az alkalom arra, hogy úgy viselkedjen, mint aki egyedül van birtokában a bölcsek kövének, mint aki egyedüliként képes üdvözíteni az országot. Már messiásnak képzeli magát, megszállottsága egyre hasonlatosabbá teszi ellenfeléhez. Lassan két őrült fordul szembe egymással, teljes elvakultsággal rohannak neki a falnak. Tragikus. Itt már rég nem a reformokról és a gazdasági csomagról van szó, hanem két nárcisztikus vezér hatalmi párbajáról.
S ha azt mondtam legutóbb, Gyurcsány egyetlen igazi érdeme az, hogy Orbánt nem engedte hatalomra jutni, akkor most meg azt mondom, legnagyobb bűne is az lehet, ha végül belebukva ebbe az ügybe (amit én egyre valószínűbbnek látok) újra a jobboldal kezére játssza a hatalmat. Nem látja, hogy most az ő személye az egyetlen igazi akadálya a megbékélésnek? Le kellene mondania, hátra kellene lépnie, akkor is, ha mindenki tudja, hogy nincs a kormányzásra igazán alkalmas ember. Ám most már ő sem alkalmas, mert elvesztette a bizalmat. …
Gyurcsány Ferenc elvesztette a neki szurkoló, vele szolidáris milliók szimpátiáját. Amit nagyon rövid idő alatt szerzett meg, de még rövidebb idő alatt el is vesztette. …
… ha a népharag erősödik…, akkor ez előbb-utóbb elsodorja Gyurcsányt, rosszabb esetben a kormányt is. Hiába választotta meg demokratikusan, a nép bizony elhajthatja azokat, akikben súlyosan csalódott. Ehhez lehet erkölcsi joga és szerintem lehet (békés) kényszerítő eszköze is. …ebből bizony igazi fordulat is kifejlődhet.
Az igazán rossz az lesz, ami majd azután következik.

Az TV-székház ostroma után pedig ezt írt: Nem kicsit, nagyon – Gyurcsány, ostrom

Schmitt Pál lemondott

Még vasárnap is arról nyilatkozott, hogy nemnemsoha. Aztán hétfőn délutánra mégis... Igaz, előtte újra előadta a bizonyítvány szánalmas magyarázatát, a Karinthy-műben szereplő érveknél is képtelenebb állítások formájában. Az egyik legrangosabb magyar hírportál, a HVG.HU tényfeltáró nyomozati anyagát például úgy említette, mint egy „névtelen blogger” véleményét... A tudományos kutatás mibenlétéről láthatóan halvány lila segédfogalommal sem rendelkező sportoló egyéb elmésségei az alábbi képre kattintva meghallgathatók

Nyilvánvaló, hogy a döntésre, hogy lemond, nem önszántából jutott. Orbán Viktort állítólag meggyőzték, hogy ha ez az ügy tovább eszkalálódik, a Pali nevű rongybaba ráég a kezére.

...Amikor egy héttel az alapos plágium-vád megjelenése után a közrádióban először adta elő szánalmas hazugságait, akkor készítettem a Schmitt Pál lemondott nevű oldalt - a várt esemény virtuális megelőzése jegyében. Nézettsége eleinte nem volt számottevő, de aztán februárban növekedésnek indult. Az utóbbi napokban már több százan találtak rá a Google-keresés révén. Az elnöki bejelentést követően az egyéni böngészők száma több ezerre nőtt. 

Az oldalon megtekinthető a parlamenti közvetítés felvétele - beleértve azt a sok-sok ostoba és szánalmas mentegetőzést, amit az elnök úr összehordott. Ezek után mondott le. - No, nem azért mondom, de van ilyen oldalam is: Lemondott Orbán Viktor - Orbán Viktor lemondott

Az mindenesetre teljességgel nevetséges, ahogy a kormányoldal utólag is mosdatja Orbán Viktor szerecsenét. Szerintük a lemondás SP erkölcsi nagyságát bizonyítja. Haha. Bizony mondom, erkölcsi silányságra, hitvány és megvetendő emberi jellemre utal mindaz, amit Schmitt az elmúlt hónapokban művelt. Se kiállította magáról a bizonyítványt a magyar politikai jobboldal is.

Nem mondott le Schmitt Pál

Becsületbeli Schmitt Pál

Miután megfosztották doktori címétől, Schmitt Pál tv-interjúban jelentette be, hogy nem mond le államfői tisztségéről. Továbbra is úgy beszélt, mintha doktori dolgozata „alkotás” lenne, mintha  írta és nem pedig mások szellemi terméket eltulajdonítva lopkodta volna össze 95 %-át. Ez az ember ragaszkodik hozzá, hogy egy ország röhögjön rajta.

*

Interjújában azt mondta, „Becsületbeli kérdésről van szó.” Valóban. Ő a sajátját most vesztette el örökre.

*

A bábjátéknak vége. Orbán Viktor kezére menthetetlenül ráégett ez a szánalmas rongybaba.

*

Ha ebből nem lesz országos botrány és népharag, akkor ez a nemzet megérdemli, hogy egy ilyen ostoba fajankó, tisztségére és országára szégyent hozó tolvaj hazudozó legyen az első embere. Úgy kell nekünk!

Megfosztották doktori címétől Schmitt Pált

A Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta doktori címétől Schmitt Pált, Magyarország köztársasági elnökét (előzmény: Dr. Plágium - Smitt P.áldoktor). A szenátus 33 igen és 4 nem arányban hozta meg a döntést.

• Megfosztották Schmittet - én meg dedikálom
• Lemondott Schmitt Pál - plágium
• Schmitt Pál lemondott - plágum
•  Schmittológia

Részletesebben:

Visszavették Schmitt Pál doktori címét - erről döntött a Semmelweis Egyetem (SE) szenátusa csütörtök délután a több mint háromórás ülésen. Tulassay Tivadar rektor rövid sajtónyilatkozatban azt mondta, a szenátus a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexét tartja magára kötelezőnek, amely a jogszabályok betartása mellett a magas szintű, önálló tudományos munkát tekinti elengedhetetlennek. Az SE ennek szellemében elítéli a normák megsértését, és szankcionálja őket – mondta a rektor.

Tulassay Tivadar szerint a Tényfeltáró Bizottság azért dolgozott két hónapig, mert nehezen lehetett beszerezni a munkához szükséges eredeti forrásokat. Miután a bizottság jelentése megszületett, az SE Réthelyi Miklóshoz továbbította, mert szerintük a miniszter volt az illetékes dönteni az ügyben. Miután Réthelyi visszaküldte a dokumentumot, a szenátus összeült, és azt a határozatot hozta, hogy mivel a dolgozat nagy terjedelmű szövegátvételen alapul, nem felel meg a szakmai etikai kritériumoknak, így visszavonják a doktori címet. A szavazati arány 33 igen és 4 nem volt.

Az egyetem doktori tanácsa reggel határozott úgy, hogy kezdeményezi Schmitt doktori címének visszavonását. A tanács reggel 8 órakor ült össze, a 22 tagból 18 volt jelen, a többség (16-2 arányban) a doktori cím elvétele mellett szavazott.

Schmitt-cenzúra a Heti Válasznál - Törölték Stumpf András cikkét

Kicenzúrázták az egyébként jobboldali elkötelezettségű, de egyes kérdésekben igen józan bíráló véleményeket is megfogalmazó Stumpf András  cikkét a Heti Válasz online oldaláról. Az írás Schmitt Pál plagizált doktorijáról szólt Hajrá, Elnök úr! címmel március 27-én délután, majd nem sokkal ezután minden magyarázat nélkül eltávolították.

A neten azonban ritkán lehet bármit is nyomtalanul eltüntetni, főként, ha az egy sokak által figyelt portálon jelenik meg. Több más orgánum addigra már szemlézte az anyagot, illetve a Google is letárolta, így utólag pontosan reprodukálni lehetett - tele is lett vele a magyar internetvilág. Szabad Európa Rádióm is kötelességének érzi leközölni.

Előtte a történtekről is beszámoló Népszabadság tartalmi összefoglalója: 

Publicisztikájában Stumpf az államfő kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentését kínos olvasmánynak, soványnak és gyávának nevezi, és amellett érvel, hogy miután bebizonyosodott a plágiumvád, a köztársasági elnöktől meg kellett volna vonni a doktori fokozatot, ami a Testnevelési Főiskola vonatkozó – a bizottsági jelentésben is idézett –korabeli szabályzatából is egyértelműen következne. ("Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette, vagy az más személy munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi.").

A jegyzetben a szerző maszatolásról és hazudozásról ír a vizsgálat kapcsán, aki Schmitt Pál helyében saját maga töröltetné minden okmányáról és névjegyéről "ezt a két fránya betűt", aztán nekilátna egy valódi PhD írásának – bundázás nélkül. Hajrá, Elnök úr! – zárul a jegyzet.

 És akkor a rekonstruált cikk teljes szövege:

Hajrá, Elnök Úr!

Stumpf András

Utolsó módosítás: 2012.03.27. - 15:31
Létrehozás: 2012.03.27. - 14:34

Ha én Schmitt Pál lennék, azonnal én magam töröltetném minden okmányomról és névjegyemről ezt a két fránya betűt, aztán nekilátnék egy valódi PhD írásának.

A Schmitt Pál kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentésének összefoglalója bizony kínos olvasmány.

A feladat pedig nem volt bonyolult. Először is, meg kellett állapítani, hogy igaz-e a hvg.hu-n megfogalmazott állítás, hogy ugyanis Schmitt Pál dolgozatából 180 oldal megegyezik egy bizonyos Georgiev, másik 17 pedig egy bizonyos Kleinemann korábban publikált munkájával.

Minthogy utóbbihoz középfokú angoltudásnál nem kell több (magam is remekül meg tudtam állapítani, hogy a két szöveg megegyezik), az előbbihez meg csupán franciául kell tudni, a bizottsági tagok egynapos munkával el is juthattak volna oda, ahova két hónap alatt sikerült. Oké, be kellett szerezni az eredeti példányokat, értem én: a hvg.hu elvileg a kisujjából is szophatta volna  a sztorit, fő az alaposság.

A feladat első részét sikerült is abszolválni. Megállapíttatott, hogy a szövegek valóban egyeznek.

Csakhogy, ha így, abból az egyetem vezetése számára a korabeli TF-szabályzat értelmében egyértelmű dolgok következnek.

23. § (3) Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette, vagy az más személy munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült (kiemelés tőlem – Stumpf), az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi.  

Ezt a szabályt maga a bizottság idézi jelentés-összefoglalójában. Amelynek vége egyébként ez: „A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.”

Tehát a bizottság nemcsak, hogy elismeri a szövegazonosságot, de azt is állítja, hogy így a dolgozat nem felel meg az elvárásoknak. Tehát? Következtetés? Az egyetem a hibás, amiért akkor nem vette észre. Ennyi.

Nagyon sovány, nagyon gyáva. Egyrészt az elvárások nem megfelelő ismerete nem ment fel azok teljesítésének kötelessége alól, úgyhogy ez az egyetemezés a konkrét ügyet tekintve teljesen irreleváns. Van persze felelőssége az egyetemnek is, hogyne. Gyönyörűen világít rá a történet arra a kuplerájra, amely ott lehetett akkoriban, főleg, ha hozzávesszük a jelentésnek azt a mondatát, amely szerint „A doktori eljárás – a fent részletezett eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának.”

Elég szomorú, ha így van. De figyelem! A fenti kijelentés az egyetem akkori gyakorlatára vonatkozik, nem a dolgozatra. Arról ugyanis – nochmal – megállapították, hogy nem felel meg az elvárásoknak.

Ha pedig nem, akkor a 23-as paragrafus szerint el kell venni a doktori címet. Ez van. Attól még, hogy a „szövegegyezésnek” becézett plágiumot nem vették észre a hajdani bírálók, a doktori cím nem jár a továbbiakban, hiszen most meg észrevették.

Igaz, nem a bizottság veheti el, hanem a SOTE vezetése. Amely még ez alapján a mismásolgató jelentés alapján sem hozhat más döntést. Hacsak azt a képtelenséget nem akarja állítani, hogy 200 oldal hivatkozások nélküli, szó szerinti átvétele nem más személy munkájának illetéktelen felhasználása. 

Érthető persze, hogy Tulassay Tivadar rektor a minisztertől vár állásfoglalást: kellemetlen az eset, főleg, hogy a bizottság az ő nyakába maszatolta bele az egész terhet. Még csak azt sem mondhatja: „Megállapították, hogy plágium, kénytelen vagyok visszavenni, Tisztelt Elnök Úr!”

Ám még ha kellemetlen is, a döntést nem lehet elkerülni. Tudósként, felelős pozícióban, a szellemi elit egyik legfőbb képviselőjeként nem is szabad.

Annyira egyébként nem is kellemetlen a döntés. Nem arról kell ugyanis határoznia a SOTE vezetésének, hogy mondjon-e le a köztársasági elnök.

Arról ugyanis lehet vitatkozni. Szerintem egyébként igen: nem jó, ha az ország első számú közjogi méltóságának épp a méltósága repedezik, márpedig így, főleg az ügy kipattanását követő hazudozás után ez a helyzet. Persze lehet érvelni úgy is, hogy nem kell lemondania, hiszen a köztársasági elnöki címhez nem kell doktori. „Elvették, hát elvették, az elnökkel szembeni törvényi elvárásoknak Schmitt így is megfelel, tehát marad, hol itt a gond?” Kissé cinikus, jogformalista hozzáállás, tőlem távol áll, de logikus, értelmezhető.

Azt tehát, ha szomorúan is, de tudomásul lehet venni, ha a doktori elvételéből Schmitt Pál nem arra a következtetésre jut, amire zu Guttenberg jutott a németeknél. De az már az ő döntése, amelyért Tulassay Tivadart és a SOTE vezetését semmilyen felelősség nem terheli majd. Azért viszont igen, ha nem venné el a címet, amely - immár saját bizottsága által is megállapított módon - szövegazonosságok sorából összefércelt, a kisdoktori követelményeinek meg nem felelő dolgozaton nyugszik. Ezen ugyanis most már hivatalosan sem lehet vitatkozni.

Egy forgatókönyvet persze el tudnék képzelni, amely alapján a közmorál, a jog előtti egyenlőség érzete sem sérülne tovább, a következmények nélküli ország képe sem erősödne és Schmitt Pál is elnök maradhatna. Én a helyében a következőt tenném: saját magam töröltetném minden okmányomról és névjegyemről ezt a két fránya betűt, aztán nekilátnék egy valódi PhD írásának. A vicc ugyanis az egészben az: tény, hogy doktori cím a megismert plágiumhalmazért nem jár, ám Schmittnek ennek ellenére tényleg valódi és nagy tudása van az adott témáról, a sporttörténetről, sportdiplomáciáról. Ha valamiről, hát arról biztosan. Némi munkával fix, hogy képes lenne saját, tudományos igényű dolgozat írására is. Én a helyében megszerezném a címet magam, bundázás nélkül, csak azért is.  

Hajrá, Elnök Úr!


------------
„Hajrá, Stumpf András” (bdk)

Dr. Plágium - Schmitt P. áldoktor

Mottó: "Íme, máris itt a laptop képernyőn az első buktató, mely élesre feszíti a huzalt a továbbhaladni vágyó lábai előtt, kezében lógatva a szamizdat-vezérelvet, mely egy akkumulátor töltés ideje alatt kimondja, hogy a plágium-vád igaz, adatok, keresési információk mindenkori ellenőrzése ne kerülje el a figyelmünket. Félő, hogy keresőprogramok letöltésével ingoványos talajra kerülhet minden egyes adat leellenőrzésének véghezvitele, és talán ezzel egyetemben az abszolút tudás elérése is. Merthogy plagizálni mégsem szükségszerű a notebook korában sem." (Dr. Dell: Laptoptöltő)

Dr. Plágium - Schmitt P. áldoktor

Szép magyar történet, amely messze túlmutat önmagán. Most már nem is az az érdekes, hogy a magyar köztársaság elnöke lopott és hazudott, ennél sokkal izgalmasabb a hatalmi körök szerecsenmosdató serénykedése. Az egyetemi vizsgálóbizottság  hosszú munkával megszületett jelentése igencsak szőr mentén fogalmaz és a történtekért nem az elkövetőt teszi felelőssé.

Az ügyet kirobbantó HVG így számol be a jelentésről:

Itt a jelentés: Schmitt plagizált, de doktor marad

Háromoldalas összefoglalót tett közzé a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság. Megállapították, hogy Schmitt Pál kisdoktorijában formai szabálytalanságokat ejtett, elismerték, hogy egy az egyben átvett oldalakat más művekből. Ugyanakkor a felelősséget a Testnevelési Egyetemre hárítják, mert szerintük az intézmény nem figyelmeztette Schmitt Pált időben.

Egy nappal a megjelölt határidő előtt elkészült a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság jelentése. A Semmelweis Egyetem nem sajtótájékoztatón jelentette be a döntést, hanem közleményt tett közzé honlapján. Az 1157 oldalas jelentésből háromoldalas összefoglalót készített a bizottság, a teljes jelentést a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának küldték meg.

A bizottság tagjainak nevét is nyilvánosságra hozta a SOTE. Az ötfős testület tagja volt Tóth Miklós, az egyetem sporttudományi karának dékánja, Gombocz János, a SOTE TSK Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszékéről, Kovács Etele, az egyetem atlétikai tanszékéről, Rácz Károly, az egyetem Doktori Iskolájának vezetője, illetve Fluck Ákos ügyvéd is. Utóbbi különvéleményt is csatolt a jelentéshez, azt azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Formai szabálytalanság

Ami a doktori eljárás körülményeit illeti, a bizottság megállapította: Schmitt Pál jelentkezése és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el, ami nem szabálytalan ugyan, de „feltűnő”. Formai szabálytalanságra utal viszont, hogy a doktori eljárás dokumentációjában nem lelhető fel sem a doktori szigorlati vizsgáról szóló jegyzőkönyv, sem az írásos témavázlat, sem a doktori értekezést vizsgáló bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv, ám a dokumentáció a bizottság szerint így is megfelel „a korabeli szokásoknak”.


Szintén formai hibára utal a dolgozat „szakszerűtlen forrásmegjelölése” (ám ez a bizottság szerint „nem feltétlenül szabálytalan”, és erre a témavezetőnek, illetve a bírálóknak „fel kellett volna hívniuk a figyelmet”). Nem volt szabályos az értekezés végén a felhasznált irodalom felsorolása, amely nem felelt meg a bibliográfiai előírásoknak, továbbá a 21-ből 5 megjelölt mű nem volt egyértelműen beazonosítható. Míg a Schmitt által feltüntetett 23 saját műből a bizottságnak 10-et nem sikerült fellelnie, 3 pedig hibás bibliográfiai adatokkal szerepel. Egyéb eljárási szabálytalanságra „utaló jelet a bizottság nem talált”.

Közvetlen utalások nélkül, terjedelmes egyezésekkel

A Tényfeltáró Bizottság jelentése szerint Schmitt Pál a szövegben sehol sem használta a forrásmunkára vonatkozó közvetlen utalást: így nem használt idézőjeleket, szövegközi szerzőnév megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet. A bizottság szerint ez azért zavaró, mert ugyanakkor az értekezés végén az irodalomjegyzékben feltüntette a felhasznált műveket.

A bizottság megállapítja, hogy a dolgozat 34. oldalától 50. oldaláig teljesen megegyezik Klaus Heinemann Sport, the third Millenium című művének egy részével. A dolgozat mellékletében szereplő 1. és 2. számú diagram pedig megegyezik a bolgár Georgiev művében fellelhető diagrammal. Mint ahogy szintén megegyeznek a táblázatok is.

A bizottság szerint a kisdoktori értekezés további, mintegy 180 oldala részleges megegyezést mutat Georgiev művével, mint írják, „a két dolgozatban az egyező részek rendkívül szétszórtan szerepelnek”. Ugyanakkor a bolgár szerzőtől átvett részek Schmitt doktorijában kiegészültek a szöuli olimpia adataival. Számos esetben a Georgiev műhöz képest kihagyások, összevonások, pluszban hozzátett mondatok lelhetők föl. „A Tényfeltáró Bizottság megjegyzi, hogy az azonosság több esetben indokolt, pl: sportági definíciók” – tették hozzá a jelentés készítői.

A bizottság végül arra a következtetésre jutott, hogy a doktori eljárás a részletezett hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. Mint írják, „a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.”

Schmitt elhatárolódik saját plágium-ügyétől

 Egy újabb interjújában a magyar köztársasági elnök elhatárolódott saját magától... Szó szerint ezeket mondta: „Egy nyilatkozatot tettem, hogy ettől az ügytől elhatárolódom”. Ez pont olyan, mintha egy áruházi tolvaj elhatárolódna attól, hogy felelősségre vonják. Több mint nevetséges. Főleg azután, hogy kiderült: alig néhány oldalnyi eredeti szöveg található disszertációjában. A többi plágium. (Lásd még: Lemondott Schmitt Pál.) 

A HVG.HU így foglalta össze az új fejleményeket és az eddig történteket:  


Schmitt Pál köztársasági elnök a BruxInfónak adott interjújában a plágiumvádakkal kapcsolatban azt mondta: megfogadta, hogy az ügyről nem nyilatkozik, a kisdoktorijával kapcsolatos vizsgálat majdani eredményét pedig tudomásul veszi.

"Megfogadtam, hogy ebben az ügyben nem nyilatkozom. Egy nyilatkozatot tettem, hogy ettől az ügytől elhatárolódom, és a plágium vádját messzemenőkig visszautasítom. Ez az álláspontom azóta sem változott, függetlenül a részállomásoktól" - mondta Schmitt Pál a BruxInfónak adott interjújában a plágiumvádakról.
"Ha az ember a dolgozatában a forrásokat megjelöli, és nem deklarálja 100 százalékosan a sajátjaként, akkor a plágium vádja fel sem merülhet. Egy másik nyilatkozatomban elmondtam, hogy mivel felállítottak egy vizsgálóbizottságot, én annak az eredményét tiszteletben fogom tartani. Egy államférfinak, magas rangú politikusnak meg kell méretnie magát minden pillanatban. Nyilvánosság előtt kell élnie, és be kell számolnia a korábbi és jelenlegi dolgairól. Az újabb felfedezéseket nem kívánom kommentálni, pontosan felírtam, hogy honnan származik az én anyagom, kitől vettem át. Ami fontos, hogy ez nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori 20 évvel ezelőtt, ami írógéppel készült" - tette hozzá a köztársasági elnök.

Mennyit ártott?

A hvg.hu kedden újabb részletek forrását azonosította az államfő 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok.
Az államfő a BruxInfó kérdésére, mit jelent az, hogy "tiszteletben tartja" a vizsgálat eredményét, azt válaszolta: "azt, hogy tudomásul veszem". Hozzátette: az ügy annyit ártott (neki), "amennyire hagyták, hogy ártson". "A felém irányuló szeretetet és bizalmat változatlanul érzem. Nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök vagyok" - fogalmazott az államfő.
(A Medián legfrissebb felmérése alapján a megkérdezettek 41 százaléka szerint a köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania, 38 százalékuk viszont úgy véli, nem kellene az államfőnek távoznia; 21 százalék nem adott egyértelmű választ.


"Motor voltam inkább, mintsem fék"

"Akik az életemet, a pályámat, családi életemet, a gazdasági feddhetetlenségemet, a sportbéli és diplomáciai teljesítményemet figyelemmel kísérték, azok változatlanul bíznak bennem. A munkámat a legnagyobb alázattal és a legjobb tudásom szerint végzem függetlenül ettől a sajtó által sokat emlegetett ügytől" - véli Schmitt Pál, aki szerint valószínű, az, hogy most, 20 évvel a dolgozat megírása után kerül elő az ügy, annak köszönhető, hogy "megpróbálta segíteni a kormány munkáját, és a törvényalkotásban inkább motor volt, mintsem fék".
"Inkább a határidők betartását, és a rendteremtés időzítését, mélységét segítettem elő. Ez a cél itt, és nem az, hogy kitől és honnan származnak olimpiával kapcsolatos adatok, ami mindenki számára elérhető. A nagy része közös forrásból származik egyébként, ezekre szokták azt mondani, hogy 'a tudomány jelenlegi állása szerint', de ezt még úgyis megtehettem volna, hogy a forrást sem tüntetem fel. Például azt, hogy 1936-ban volt a berlini olimpia, nem kell idéznem, hogy honnan tudom" - fogalmazott a lapnak az államfő.

Egy hetes hallgatás

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi - szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető - „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következeteseit tartalmazza) a saját munkája.

Nem mondott igazat

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A január 19-én megjelent cikkünkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.

A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen kb. 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele.

A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A testület összetétele nem nyilvános, mint ahogy az eddig elvégzett munka sem, annyit lehet csupán tudni, hogy március 28-án közlik jelentésüket. A hvg.hu felajánlotta, hogy a bizottság rendelkezésére bocsátja Georgiev tanulmányát, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i könyvtárából kölcsönöztünk ki, és amelyből tudomásunk szerint Magyarországon csak egy példány lelhető fel (a könyvtár január óta zárva tart). Egyelőre a bizottság nem kérte el a dokumentumot. Hétfőn megkerestük a kar vezetését, kérdésünkre azt írták, a bizottság munkájához minden szükséges dokumentummal rendelkezik, több ülést is tartottak már.

Struccfejek a homokban

Akik nem bánják, ha a magyar államfő tolvaj és hazudozó. Schmitt, plágium...

Mellébeszélők, hallgatagok, sunnyogók - és egy riporter, aki ingét a nadrágból félig kilógatva lohol a folyosón és megpróbálja levadászni az arra járókat. Hihetetlenül szánalmas az egész együtt, úgy ahogy van.




Olvasd ezeket is:

• Puccs Orbán ellen
• Schmittet dedikáltam
• Schmitt Pál lemondott
• Lemondott Orbán Viktor
• Virtuális megelőzöttség
• Ukrajna az EU-ban
• Elhunyt Balla D. Károly
• BDK posztumusz
• Ember a Marson
• seo - transzferár korrekció
• Google keresés
• SEO-verseny 2012

Nem mondott igazat Schmitt Pál

Ezt írja a HVG:

Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.

Nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál a kisdoktori disszertációjában, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.

A gazdaság szerepe című fejezet Schmitt dolgozatában megegyezik Klaus Heinemann The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition címmel megjelent tanulmányának szövegével. Heinemann szövege eredetileg egy 1990 májusában Kanadában megtartott nemzetközi konferencián hangzott el, melynek előadásai Sport… The Third Millennium: Proceedings of the International Symposium, Quebec City, Canada, May 21-25, 1990 című, több mint 800 oldalas kötetben jelentek meg 1991-ben.

A hvg.hu múlt szerdán számolt be arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt disszertációjának nagy része – számításaink szerint mintegy 180 oldal – szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.

Folyamatosan rövidülő disszertáció

Schmitt Pál szerdán reagált először az egy héttel ezelőtt megjelent cikk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában visszautasította a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következetéseit tartalmazza) a saját munkája. (A hvg.hu csütörtöki cikkében azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele.)

A hvg.hu összehasonlította a német kutató és az államfő disszertációját: a kilencoldalas Heinemann-tanulmány Schmitt által felhasznált 8 oldalas része az államfő dolgozatában összesen 17 oldalt tesz ki. Schmitt szövege mondatról mondatra, bekezdésről bekezdésre azonos Heinemann tanulmányának 312–319. oldalig terjedő részével. A gondolatmenet, a hivatkozások, a következtetések szóról szóra megegyeznek.
A lábjegyzeteket és jelölésüket Schmitt elhagyta; a szöveget most úgy adjuk közre, ahogyan Heinemann tanulmányában eredetileg megjelent. A német kutató tanulmányának teljes szövege hozzáférhető a Google Books oldalán.

Schmitt esetenként félre is fordítja az angol szöveget. „Az előnyök eltolódásának egy öndinamikus spirálja jelenik meg” – írta a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnöke a dolgozatában. Ugyanez Heinemann tanulmányában: „A self-dynamic spiral of preference shifts emerges.” Ezt így lehetne fordítani: „Kialakul a preferenciák megváltozásának önmagát erősítő spirálja.”

Schmitt egy másik helyen ezt írta: „A szurkolók és a sportolók előnyben való részesítése az ilyen típusú sportágak javára tolódik el.” Az angol eredeti így hangzik: „Preferences of spectators and athletes are shifted in favor of these types of sport.” Magyar fordításban ez így lehet helyes: „A nézők és a sportolók preferenciái e sportágak felé tolódnak el.”

Schmitt Heinemann tanulmányát magának a kötetnek a címével és rossz kiadási hellyel tünteti fel az irodalomjegyzékben: „A sport a harmadik évezredben – Klaus Heinemann, Németország, 1991”. A kötet azonban a kanadai Laval Egyetem kiadásában jelent meg Quebecben. Hasonlóan járt el Schmitt Georgiev írásának feltüntetésekor is: a címét nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg (holott a kötet nincs magyarra fordítva), ráadásul a bolgár kutató 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelölte meg.

A hvg.hu eddigi kutatásai alapján az 1992-es kisdoktori disszertációban legfeljebb kb. 18 oldal maradt, amelyről Schmitt azt állíthatja, hogy az ő munkája.

----

Olvasd ezt is: Lemondott Schmitt Pál

Függelmi viszony a Plágium-díjas disszertáció mögött

Olyan emberek értékelték jelesre és engedték át Schmitt Pál államfő plágiumgyanús doktori disszertációját, akik tagjai voltak egy szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre. A szervezet az olimpiai múlt gondozásáért felelt, és 1990-ig Schmitt vezette. Az egyik bíráló szerint rendben volt Schmitt lábjegyzeteket mellőző dolgozata, és politikai támadás az egész ügy.

Schmitt Pál doktorálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) Tanácsának tagja Kertész István ókortörténész, az államfő plágiumgyanúba keveredett doktori disszertációjának egyik bírálója. Az nem világos, hogy a tagságot Schmitt dolgozatának elbírálása előtt vagy után szerezte-e. Kertész az [origo]-nak csütörtökön délelőtt azt mondta, formai kifogásai ellenére jónak és szakszerűnek találta, és végül summa cum laude értékelte Schmitt dolgozatát.

Az államfő doktori disszertációjáról szerdán a Hvg.hu azt írta, legnagyobb része egy bolgár sportkutató néhány évvel korábbi könyvének szinte szó szerinti átvétele, a szövegből viszont hiányoznak a lábjegyzetek és az eredeti műre, Nikolaj Georgijev francia nyelven írt Az olimpiai játékok programjának elemzése című könyvére utaló hivatkozások. A Köztársasági Elnöki hivatal visszautasította, hogy Schmitt koppintotta volna a dolgozatot.

Kertész István a honlapján található önéletrajzában említi, hogy 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja. Az akadémiát a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hozta létre, utóbbi szervezet elnöke 1990 és 2010 között - tehát a doktorálás évében is - Schmitt Pál volt. A doktori disszertáció a másik bírálótól, Takács Ferenctől is summa cum laude minősítést kapott. Takács az alapítás, tehát 1985 óta tagja a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának. Ez a szervezet honlapján szereplő, a tanácstagokat bemutató listából derül ki. A szervezet első elnöke 1990-ig maga Schmitt Pál volt.

A MOA-t a honlapján szereplő leírás szerint "azért hívta életre a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy legyen egy önálló testület, amely értő módon gondozza a csodálatos magyar olimpiai múltat, egyszersmind azon is munkálkodik, hogy a jövő nemzedékei számára is ugyanazt jelentse az ötkarika, amit apáiknak és nagyapáiknak". Az akadémia a honlapja szerint évente több mint kétszáz eseményt szervez, vándorgyűléseket, vetélkedőket, versenyeket, kiállításokat rendez, megemlékezéseket tart.

Schmitt Pál disszertációbírálata és a MOB által alapított olimpiai akadémiai tanácstagság esetleges összeférhetetlenségéről csütörtökön délután az [origo] szerette volna megkérdezni a két egyetemi tanárt is, de ekkor már hiába próbáltuk elérni Kertész Istvánt, már nem vette fel a telefont. Nem tudtuk eléni csütörtökön Takács Ferencet, aki most is a Semmelweis Egyetemen oktat - ide olvadt be az egykori Testnevelési Egyetem, amelyen az államfő 1992-ben megvédte disszertációját.

Az elmúlt években keményen büntették azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét, a doktori címeket visszavonták. De a doktori programokért felelős Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, Bazsa György szerint ritkán fordul elő, hogy doktorokat plágiummal gyanúsítanak, mivel minden disszertáció szigorú szakmai felügyelet alatt készül. Az egyetemek egyre inkább résen vannak, speciális számítógépes programokkal vadásznak a gondolattolvajokra.

(forrás)
Még a témában az Origón:

A dékán nem kételkedik Schmitt Pál doktorijában
Védelmébe vette a plágiummal vádolt államfőt a testnevelési kar dékánja, aki szerint nincs ok azt feltételezni, hogy Schmitt Pál disszertációját nem az akkor érvényes szabályoknak megfelelően bírálták el. A dékán szerint a szakértők akkor megfelelőnek találták az értekezést, és így adták meg a doktori címet Schmittnek.


A fair playről ismeri Schmittet a fideszes doktor
A közéleti szereplők lejáratására specializálódott osztagok támadása állhat a mögött, hogy Schmitt Pál államfő dolgozata plágiumgyanúba keveredett - állították az [origo] által megkérdezett, tudományos fokozattal rendelkező fideszes képviselők. Egyikük azt mondta, Schmitt világ életében a sportszerűségéről volt híres.

Külföldi Lapok Schmitt Pál plágium-ügyéről

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerző, Georg Paul Hefty az államfő munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál "jelentős sportpolitikai funkciókat" töltött be "a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt", doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfőnek, a neve előtt szerepel a titulus. Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. "Leleplezett" című írásában megjegyezte: csak idő kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg "elektronmikroszkóppal" a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök "ékeskedett", és biztosan "bosszantotta a versenytársakat", hogy Orbán Viktor "csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai- és világbajnok jól csengő nevével". Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyéből, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is. A Handelsblatt című üzleti lapban Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfő? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e "Guttenberg-eset". A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzőkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenőrizni, "mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket". A lap szerint "rejtélyesnek tűnik", hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. "Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévőkkel". A szerző szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus időszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. "Ezért vélhetően nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása" - írta. A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó "nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenő államügyről". A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu főszerkesztőjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzőt, és hogy hetekig ellenőrizték minden szempontból a cikk tartalmát. http://bnt.bg/bg/news/view/67791/skandal_s_ungarskija_prezident A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott. http://bg.time.mk/read/31b30ee8e8/9928144599/index.html A Szvobodno Szlovo hírportál (svobodnoslovo.com) "A mi szerzőnktől lopott a magyar elnök" című írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát. A Monitor című napilap honlapján pénteken ismerteti Georgiev rövid életrajzát. A lap szerint ő az egyetlen bolgár, aki mindmáig a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum oktatási osztályának munkatársa volt. http://www.theworldpress.com/press/worldpress/bulgariapress/monitor.htm "A magyar elnök nem plagizált a bolgár Nikolaj Georgievtől" című írásában pénteken az Ataka nacionalista párt hírlevelében a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál elutasította a magyar folyóiratban megjelent állítást, amely szerint doktori disszertációja egy részét egy bolgár hasonló témájú munkájából másolta volna. http://www.vestnikataka.bg/show_news.php?id=216459&cat=4

(MTI)