BDK napi BLOG

Mi volt a Szabad Európa Rádió? - ismertetés

A Szabad Európa Rádió (SZER, angolul Radio Free Europe/Radio Liberty) mára fogalommá vált. Működését szélsőséges minősítések és legendák egyaránt övezik. Politikai jelentősége kétségtelen, mint ahogy bizonyosnak tűnik az az állítás is: a demokratikus átalakulások Magyarországon és a környező országokban nehezebben mentek volna végbe, ha a kelet-európai államok lakosságának társadalmi tudatán nem befolyásolta volna ez hosszú időn át működő hírforrás.

A SZER megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. A Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és ráerőltette saját társadalmi rendszerét. Ennek következményeként sokan menekültek Nyugatra, leginkább az Amerikai Egyesült Államokba. Az USA kormánya a szovjet expanzió feltartóztatása érdekében 1947-ben egy olyan magánszervezet létrehozását kezdeményezte, amely a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit kívánta sugározni.

1949. május 17-én New York államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot (Committee for a Free Europe), amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok (1949. július 21-én a Magyar Nemzeti Bizottmány) és 1949 decemberében a Szabad Európa Rádió. New Yorkban megkezdődött a Magyar Osztály megszervezése, munkatársainak kiválasztása. 1950. augusztus 4-én kísérleti jelleggel beindították a magyar nyelvű adást. A New Yorkból sugárzott műsor naponta kétszer jelentkezett, s főleg híreket közvetített. 1951 májusában a SZER európai központja Münchenbe került át. 1951. október 6-án már Münchenből adta magyar nyelvű egész napos műsorprogramját a Szabad Európa Rádió.

Az 1950 augusztusában megindult magyar adások hangszalagjait kezdetben repülőgépen Athénba szállították, majd egy hajón lévő rádióállomás sugározta Magyarországra. 1951 és 1962 között a rövidhullámú magyar adások nagy részét a München melletti Holzkirchenből, ezután Portugáliából sugározták. A magyar osztály 81 munkatárssal dolgozott.

Az 1956-os forradalom közvetítése

A SZER tevékenységének egyik legtöbbet kritizált fejezete az 1956-os forradalom alatti működése. A Magyar Osztály munkatársai a hazai viszonyok hézagos ismerete ellenére az események közvetítésére vállalkoztak. Az amerikai vezetéstől nem kaptak irányítást a magyarországi események kezelésére, mert őket is váratlanul érte a fegyveres konfliktus.

A szerkesztőket gyakorta átgondolatlan és szubjektív kommentárjaik jellemezték. Szinte végig hibásan ítélték meg Nagy Imre szerepét, sőt a szovjet csapatok behívását és a statáriumot is vele hozták kapcsolatba. Radikális rendszerváltást követeltek. Gyakorlati tanácsokat adtak az egyenlőtlen fegyveres harchoz, s ezzel számos értelmetlen áldozathozatalra késztették a forradalmárokat és ellenállókat. Később pedig, amikor ez már racionális szempontból teljesen értelmetlennek és kiváltképp kockázatosnak látszott, a fegyverek megtartására szólítottak fel.

A forradalom két hete alatt a magyar szerkesztőség egyetlen alkalommal sem ült össze azzal a szándékkal, hogy az eseményeket átgondolja, a követendő utat és magatartást eldöntse. A szerkesztőség munkáját végig a rögtönzés jellemezte. Nem járt sok haszonnal az sem, ha például New Yorkból politikai vonatkozású utasítás érkezett. Mintha a Szabad Európa Rádió is követte volna azt az szervezetlenséget és spontaneitást, amely a magyar forradalmat jellemezte.

A magyar forradalom leverése után

a megosztott nemzetközi közvélemény nyomására amerikai és európai vizsgálat indult a SZER szerepéről, amely azonban nem zárult érdemi eredménnyel. Az NSZK kormánya és a CIA tagadta, hogy a rádió fegyveres segítséget ígért volna Nyugatról a magyar felkelőknek. Sőt állítólag a CIA-nak fogalma sem volt arról, hogy a magyar szekció valójában mit is sugárzott.

Megdöbbentő adalék: a SZER egyik munkatársa, aki önálló műsorokat szerkesztett és vezetett, Mikes Imre (Gallicus) húsz évvel az események után nyilvánosságra hozott egy Budapestről kapott levelet: „Kedves Uram! Ön ma egy éve, 1956. október 28-án azt mondta Reflektorában, hogy ifjaink, ne tegyétek le a fegyvert! Az én fiam 21 éves volt, leendő orvos, szintén nem tette le. Most jövök a sírjától. Erről mit gondol, tisztelt Uram? D. Istvánné.” (Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán, 1951–1956; Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, Budapest, 2005, 346 oldal, )

Az ötvenes években a „rádióvédelem” elsősorban büntetőjogi-adminisztratív úton, részben pedig műszaki-technikai (adás-zavaró) eszközökkel történt. „A Szabad Európa rádió adásainak zárt lakásban történő hallgatása csak akkor valósítja meg a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét, ha ez más jelenlétében történik, vagy pedig, ha a lakáson kívül tartózkodó személyek részére is lehetővé vált ezzel ezen rádióállomás uszító híreinek hallgatása, ezen utóbbi esetben azonban csak akkor, ha nemcsak az nyert tényként megállapítást, hogy a kívül levő személy tudta, hogy a lakásban a Szabad Európa rádiót hallgatják, hanem az is, hogy e rádióállomás milyen híreit hallotta.” A Legfelső Bíróság (LB) 1955-ben hozott elvi döntése látszólag megszorító értelmezéssel kívánta a szocialista jogalkalmazás számára pontosítani a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette megállapíthatóságának körét, valójában a lényegen semmit nem változtatott. A hatályos törvénykönyv – a BHÖ. – ugyanis változatlanul a legkülönbözőbb államellenes tényállások szankcióival volt képes büntetni a „külföldi, ellenséges, magyar nyelvű rádióadók” hallgatásával megvalósított magatartásokat. Ezen rádiók körében a „különösen veszélyes ellenség” megjelölést – a műsorsugárzás 1951-es megindulásától – a Szabad Európa Rádió érdemelte ki a pártvezetés, illetve a Belügyminisztérium részéről.

1990-es évek

42 éven át, 1993. október 31-i megszüntetéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét. A SZER megszűnését követően tárgyalások kezdődtek a rádió dokumentumainak megfelelő elhelyezéséről. Legfontosabb szempont az állomány megőrzése és az érdeklődők számára a minél szélesebb nyilvánosság biztosítása volt. Ennek megfelelően a magyar szerkesztőség dokumentumainak másolatát az Országos Széchényi Könyvtár, míg a SZER kutatóintézetének anyagát (benne a magyar anyaggal) a Nyílt Társadalom Alapítvány/Közép-európai Egyetem kapta meg.

A Szabad Európa Rádió magyar szerkesztősége

A SZER magyar szerkesztőségében dolgoztak többek között: Dr. Borbándi Gyula Borbély László (Kőbányai Péter), Ekecs Géza (Cseke László), Juhász László, Koréh Ferenc, Kováts Iván, Lauringer János, Mikes Imre (Gallicus), Tormay Gábor, Hanák Tibor, Halász Péter. --
________________
Internetes keresés - seo marketing