Az Orbán Viktornak nevezett kényes európai probléma

A nol.hu az alábbi cikkében ismertette a legnagyobb példányszámú, legolvasottabb észt napilap, a Postimees vezércikkét. Úgy tűnik, a Magyarországgal kapcsolatban permanens szimpátiát mutató nyelvrokonaink belátták: ez a kormány és ez a magyar miniszterelnök  nem az európai gondolat jegyében viszi egyre mélyebb konfliktusba országát.

A kényes európai probléma neve: Orbán Viktor

Az Orbán Viktornak hívott kényes európai probléma - ezzel a címmel közölt szerkesztőségi vezércikket a legnagyobb észt napilap, a Postimees. A karikatúrával megfejelt publicisztika is jelzi, hogy Tallinnban teljesen másképpen kezdenek nézni a magyar kormányra, amely a tallinni követségbezárással megsértette a többszörös szövetséges észteket, és amely egyre jobban közeledik Oroszországhoz.


Miféle szankciók Oroszország ellen? Hagyják az embert békén, hogy megehesse a szendvicsét!


Igazi fejfájás – így foglalhatóak össze a Postimees szerint Orbán Viktor magyar kormányfő egyre erőteljesebb autokrata irányultságú megnyilatkozásai, illetve a putyini Oroszországgal egyre szorosabb gazdasági együttműködése. Az 1857-ben alapított, több mint 55 ezer példányban megjelenő észt napilap szerint a kérdés a következő: mennyire egységes Európa a közös értékek érvényesítésében és Oroszország „féken tartásában"? Egyértelmű, hogy az oroszok keresik a gyenge pontokat Európában, s ilyen lehet a gazdaságilag bajban lévő Magyarország, illetve annak populista típusú, Brüsszel-ellenes miniszterelnöke – olvasható a legjobb észt napilapként is emlegetett újság véleménycikkében.

A magyarok által megmentőnek tekintett Orbán Viktorról – felidézve annak liberális múltját, majd jobboldalra tett pálfordulását – a Postimees azt írja, hogy a kormányfő régi politikustársai szerint sem az már, aki valaha volt – immár nem hallgat senkire. Így azt sem tudni, hogy mit tenne, ha ultimátumot kapna a Kremltől. A Brüsszelt a „Rosszként" beállító Orbánnal, s a „magyar páratlanságot" védelmező politikával kapcsolatban a Postimees rámutat: ez a magatartás ékesen bizonyítja, hogy milyen korlátozottak az Európai Unió lehetőségei, ha egy uniós tagállam kormányfője a párbeszéd helyett mindenki ellen rúg-kapál... Az uniós tagállamok ugyanakkor nagyon kényes kérdéssel szembesülnek: mit tegyenek egy olyan tagországgal és jelesül annak kormányfőjével, aki veszélyes külön utakra téved? A figyelmeztetés, a dorgálás nem sokra vezet, míg egy radikálisabb intézkedés szóba sem jöhet – zárja cikkét a tekintélyes észt napilap.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium – szóvivője révén – még július elején jelentette be, hogy a magyar külképviseleti hálózat átszervezése és optimalizálása keretében bezárja tallinni nagykövetségét. Az észt fővárosban megmarad a Magyar Intézet, a diplomáciai feladatokat Helsinkiből látják el. A magyar kormány döntése nagy visszatetszést keltett Észtországban, ahol – a finnugor gyökerek, az EU- és a NATO-tagság miatt – legalább háromszoros szövetségesként tekintettek Magyarországra. Jó két héttel később Urmas Paet észt külügyminiszter a kormányülés után bejelentette az „ellenlépést": gazdasági okokból és egy átszervezés keretében bezárják a budapesti észt nagykövetséget, de az Észt Kulturális intézetet fenntartják. Több elemző ugyanakkor arra is rámutatott, a balti ország és a magyar kormány felfogása több külpolitikai kérdésben – így az ukrajnai események megítélésében, illetve az Oroszországgal kapcsolatos politikában – az utóbb időben egyre jobban távolodott egymástól.

Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy Urmas Paet külügyminiszter, illetve Marko Mikhelson, az észt parlament Külügyi Bizottságának elnöke – mielőtt politikusi pályára váltottak – mindketten több évig a jobbközép irányultságú Postimees újságírói-szerkesztői voltak.