Kármentő ipari műanyag tálcák gyártása
Biztonság és környezetvédelem – műanyagipar
Kármentő ipari műanyag tálcák használata
Műanyaggyártás – Technológia – Alkalmazás.
Az
üzemanyagiparban, a gyógyszergyártás területén és leginkább a vegyipari
üzemekben a termelési folyamatokban használt tárolóedényeket kötelező kármentő tálcákra helyezni az
európai biztonsági szabványoknak megfelelően. Ez utóbbi eszközök felül
nyitott üreges műanyagedények, amelyeket folyadéktároló hordók, konténerek, tartályok, kannák
stb. alatt helyeznek el abból a célból, hogy feltöltéskor és
lecsapoláskor felfogják és összegyűjtik a tárolókból kicseppenő vagy
túlfolyó, mozgatáskor kiloccsanó cseppfolyós nyersanyagot, összegyűjtsék
és biztonságosan tárolják az egyébként veszendőbe menő anyagot ürítésig,
megőrizzék az esetleges újrafelhasználáshoz.
Arvisura technológiájának köszönhetően a folyadékgyűjtő műanyag ipari tálcát
erős szerkezetű fém (általában rozsdamentes acél) rostély-ráccsal
szerelik fel, közvetlenül ezekre nehezednek az IBC-tartályok és műanyag
hordók (lásd képünkön).
Világszerte a fejlett ipari országokban a környezetvédelmi előírások
egyre szigorúbbak és mind több termelői és feldolgozói területre
érvényesek. A profitorientáltság elé a szociális kérdésekre érzékeny
országokban az emberi egészség megóvása és a környezet tisztán tartása
kerül, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok
kerülnek. Ezt jól szolgálja az ipari műanyag
tálca kármentesítő funkciója, az efféle biztonsági gyűjtőedények
megfelelő használata jövőnk érdekeit szolgálja.
A tartály gyártás technológiája: rotációs öntés
-
Kapcsolódó honlap: Ipari műanyagtartályok gyártása
Műanyagipar. Ami pedig az üregesen kialakított
műanyag eszközök nagy- és kisipari gyártását illeti, ezek számos
kipróbált, régről ismert technológiával és újabb eljárásokkal egyaránt
készülhetnek. A szakemberek szerint a legmodernebb és leggazdaságosabb
eljárás a termoplaszt technológia körébe tartozó úgynevezett
rotoformázás, más néven rotációs öntés.
Ezen eljárás
során a folyékonyra olvasztott polipropilén vagy polietilénből
előállított műanyag massza az öntőforma két tengely mentén történő
körbeforgatása során egyenletesen oszlik el az öntőfelületeken, így
biztosítva az edény varratmentességét, falának a görbített helyeken is
egyenletes vastagságát, továbbá pedig azt, hogy a kiöntött termék anyaga
gyakorlatilag mentes a belső feszültségtől. Így a tárolóedény a
nyomással-ütéssel szemben ellenállóbb, nem képződnek hajszálrepedések,
amelyek mentén a vegyszerek kikezdhetik.
Környezetkímélő gyártási folyamat
Az említett termoplasztikus eljárás anyagtakarékos gyártási
módszer, és az energiaigénye is optimális mondjuk a műanyaghegesztéshez
képest, így mindamellett, hogy ez az iparág eleve nem környezetbarát, az
említett gyártófolyamat mégis a környezetet valamelyest a károktól
megkímélő technikák közé tartozik a kár/kármentés mutatói
alapján. Kiemelten nagy jelentősége van annak a körülménynek is, hogy
habár maga a műanyagtermék közvetlenül szennyezi természeti környezetét,
ámde azzal, hogy kellő biztonsággal tárolhatjuk bennük az egészségünkre
veszélyes és a környezetet – például az ivóvizünket – károsító
anyagokat, használatuk egyben a környezetet óvó megoldás is egyben. Ez
fordítva is igaz: mivel a műanyagedények ivóvíz tárolására is kiválóak,
így megóvják kincsünket a külső szennyeződésektől.
Ipari műanyag gyűjtőtálcák, kádak
Ipari célú műanyag kármentő tálcák
Fokozott mértékben igaz ez a kármentő ipari környezetvédő gyűjtőtálcákra,
melyeknek épp az a rendeltetésük, hogy a termelési folyamatban
mentesítsék a környezetet a károktól, visszatartsák és lehetséges
újrafelhasználásig tárolják a környezetszennyező és mérgező hatású vegyi
anyagokat, melyek így nagy biztonsággal raktározhatók, szállíthatók,
alkalmasint újrahasznosíthatók. Többszöri ipari és háztartási
felhasználásra alkalmasak maguk a műanyagtartályok, plasztik hordók,
kádak is, így akár hosszú évtizedekig megtartják alkalmasságukat, és
amikor már nem biztonságosak a kemikáliák tárolására, megfelelnek esővíz
gyűjtésére, pályafutásuk végén pedig újra beolvaszthatók és anyaguk
újrahasználható más területen, például laptopalkatrészek gyártásánál.
Összefoglalásként elmondható, hogy a fentebb jellemzett módszerekkel
csökkenthető a kár, amit a műanyagipar, a vegyipar, a gyógyszer- és
élelmiszeripar valamint az üzemanyaggyártás okoz a természetnek káros
anyagok kibocsátásával és energiaigényével. A Föld ökoszisztémáját és
ivóvíz készletét fenyegető klímakatasztrófa fenyegetése közepette ez
egyáltalán nem mellékes szempont.