Ipari kármentő műanyag tálcák

Kármentő ipari műanyag tálcák gyártása

Biztonság és környezetvédelem – műanyagipar

Kármentő ipari műanyag tálcák használata

Műanyaggyártás – Technológia – Alkalmazás.

Az üzemanyagiparban, a gyógyszergyártás területén és leginkább a vegyipari üzemekben a termelési folyamatokban használt tárolóedényeket kötelező kármentő tálcákra helyezni az európai biztonsági szabványoknak megfelelően. Ez utóbbi eszközök felül nyitott üreges műanyagedények, amelyeket folyadéktároló hordók, konténerek, tartályok, kannák stb. alatt helyeznek el abból a célból, hogy feltöltéskor és lecsapoláskor felfogják és összegyűjtik a tárolókból kicseppenő vagy túlfolyó, mozgatáskor kiloccsanó cseppfolyós nyersanyagot, összegyűjtsék és biztonságosan tárolják az egyébként veszendőbe menő anyagot ürítésig, megőrizzék az esetleges újrafelhasználáshoz. 

Arvisura technológiájának köszönhetően a folyadékgyűjtő műanyag ipari tálcát erős szerkezetű fém (általában rozsdamentes acél) rostély-ráccsal szerelik fel, közvetlenül ezekre nehezednek az IBC-tartályok és műanyag hordók (lásd képünkön).

Világszerte a fejlett ipari országokban a környezetvédelmi előírások egyre szigorúbbak és mind több termelői és feldolgozói területre érvényesek. A profitorientáltság elé a szociális kérdésekre érzékeny országokban az emberi egészség megóvása és a környezet tisztán tartása kerül, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok kerülnek. Ezt jól szolgálja az ipari műanyag tálca kármentesítő funkciója, az efféle biztonsági gyűjtőedények megfelelő használata jövőnk érdekeit szolgálja.

A tartály gyártás technológiája: rotációs öntés

• Kapcsolódó honlap: Ipari műanyagtartályok gyártása

Műanyagipar. Ami pedig az üregesen kialakított műanyag eszközök nagy- és kisipari gyártását illeti, ezek számos kipróbált, régről ismert technológiával és újabb eljárásokkal egyaránt készülhetnek. A szakemberek szerint a legmodernebb és leggazdaságosabb eljárás a termoplaszt technológia körébe tartozó úgynevezett rotoformázás, más néven rotációs öntés.

Ezen eljárás során a folyékonyra olvasztott polipropilén vagy polietilénből előállított műanyag massza az öntőforma két tengely mentén történő körbeforgatása során egyenletesen oszlik el az öntőfelületeken, így biztosítva az edény varratmentességét, falának a görbített helyeken is egyenletes vastagságát, továbbá pedig azt, hogy a kiöntött termék anyaga gyakorlatilag mentes a belső feszültségtől. Így a tárolóedény a nyomással-ütéssel szemben ellenállóbb, nem képződnek hajszálrepedések, amelyek mentén a vegyszerek kikezdhetik.

Környezetkímélő gyártási folyamat

Az említett termoplasztikus eljárás anyagtakarékos gyártási módszer, és az energiaigénye is optimális mondjuk a műanyaghegesztéshez képest, így mindamellett, hogy ez az iparág eleve nem környezetbarát, az említett gyártófolyamat mégis a környezetet valamelyest a károktól megkímélő technikák közé tartozik a kár/kármentés mutatói alapján. Kiemelten nagy jelentősége van annak a körülménynek is, hogy habár maga a műanyagtermék közvetlenül szennyezi természeti környezetét, ámde azzal, hogy kellő biztonsággal tárolhatjuk bennük az egészségünkre veszélyes és a környezetet – például az ivóvizünket – károsító anyagokat, használatuk egyben a környezetet óvó megoldás is egyben. Ez fordítva is igaz: mivel a műanyagedények ivóvíz tárolására is kiválóak, így megóvják kincsünket a külső szennyeződésektől.

Ipari műanyag gyűjtőtálcák, kádak

Ipari célú műanyag kármentő tálcák

Fokozott mértékben igaz ez a kármentő ipari környezetvédő gyűjtőtálcákra, melyeknek épp az a rendeltetésük, hogy a termelési folyamatban mentesítsék a környezetet a károktól, visszatartsák és lehetséges újrafelhasználásig tárolják a környezetszennyező és mérgező hatású vegyi anyagokat, melyek így nagy biztonsággal raktározhatók, szállíthatók, alkalmasint újrahasznosíthatók. Többszöri ipari és háztartási felhasználásra alkalmasak maguk a műanyagtartályok, plasztik hordók, kádak is, így akár hosszú évtizedekig megtartják alkalmasságukat, és amikor már nem biztonságosak a kemikáliák tárolására, megfelelnek esővíz gyűjtésére, pályafutásuk végén pedig újra beolvaszthatók és anyaguk újrahasználható más területen, például laptopalkatrészek gyártásánál.

Összefoglalásként elmondható, hogy a fentebb jellemzett módszerekkel csökkenthető a kár, amit a műanyagipar, a vegyipar, a gyógyszer- és élelmiszeripar valamint az üzemanyaggyártás okoz a természetnek káros anyagok kibocsátásával és energiaigényével. A Föld ökoszisztémáját és ivóvíz készletét fenyegető klímakatasztrófa fenyegetése közepette ez egyáltalán nem mellékes szempont.