Dühöngő nacionalisták Kijevben

Elszabadultak a nacionalista indulatok Ukrajnában a kisebbségi nyelvek státusát megerősítő törvény parlamenti elfogadása miatt.

Újabb parlamenti verekedés

Mint azt a hírúgynökségek közölték, az ukrán parlament július 3-án elfogadta a kisebbségbarát nyelvtörvényt, amelynek köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna közigazgatási egységeinek a felében, a magyar pedig Kárpátalján kaphat regionális státust.

Az országos vitát kiváltó nyelvtörvény tervezetének második olvasatban történő elfogadása mellett 248 képviselő szavazott igennel a parlamenti ülésteremben megjelent 364 honatya közül. A jogszabályról való szavazás során - a tervezet 2012. május 24-i parlamenti vitájához hasonlóan - ismét verekedés tört ki a teremben (>> a korábbi verekedés), ahol az ellenzéki képviselők letörték az elnöki emelvény mikrofonjait, ezért nem lehetett tisztán hallani, amint Adam Martinyuk első házelnökhelyettes szavazásra bocsátotta a nyelvtörvényt - adta hírül az Unian hírügynökség.

Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabálytervezetet a kormányzó Régiók Pártjának (PR) két parlamenti képviselője, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov nyújtotta be a múlt év augusztusában. Az Ukrajnában élő nemzetiségek számára előnyös új nyelvtörvénynek köszönhetően egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot.

A nyelvtörvény elfogadása ellen hevesen tiltakoztak az ellenzéki pártok és a nyugat-ukrajnai nacionalista erők, mivel a jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, s emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan az anyanyelvét.

Lemondott az ukrán házelnök

Július 4-én az előző napon elfogadott nyelvtörvény miatt lemondott az ukrán házelnök, közben rohamrendőrök tűztek össze Kijev belvárosában az ukrán nyelv védelmében tüntetőkkel.

Volodimir Litvin ukrán házelnök a távozását azzal indokolta, hogy őt és a népet is félrevezették, amikor a parlament elfogadta az Ukrajnában élő nemzetiségek számára előnyös új nyelvtörvényt.
A jogszabály heves vitákat gerjeszt az országban. Szerda délelőtt zavargások robbantak ki Kijev belvárosában, az "ukrán ház" előtt. Az ukrán nyelv védelmében tiltakozó tömeg összetűzött a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, akik közül tízet sérülésekkel kórházba szállítottak.

 Zavargások, dühöngő nacionalisták

Rohamrendőrök tűztek össze Kijev belvárosában az "ukrán háznak" nevezett kulturális és konferencia központ előtt az ukrán nyelv védelmében tüntetőkkel július 4-én.

A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik között többen vannak ellenzéki képviselők és pártvezetők is, köztük Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja és Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok, az Udar (Csapás) nevű párt elnöke is. A tüntetők lezárták az épület összes bejáratát, a Berkut rendőri elitegység tagjai pedig megpróbálták kiszorítani őket onnan. Helyszíni beszámolók szerint mentőkocsik érkeznek a helyszínre, miközben a tiltakozók megpróbálnak segíteni társaikon, aki közül sokan fejsérüléseket szenvedtek.

Viktor Janukovics ukrán államfő korábban beharangozta, hogy sajtótájékoztatót fog tartani az épületben, a zavargások hírére azonban ezt elhalasztotta. Ennek hírére a tüntetők azt skandálták, hogy az államfő "gyáva".
Közben más városokban is tiltakozások kezdődtek az ukrán nyelv védelmében. Lembergben (Lviv) az ellenzékiek lezárták a megyei önkormányzat épületét, és nem engedték be az ott dolgozókat. Azzal fenyegetőztek, hogy lezárják a fontosabb közutakat és vasútvonalakat, valamint az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az ukrán diaszpórához és más országok vezetőihez fordulnak a törvény elfogadása nyomán kialakult helyzetet tisztázandó.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Viktor Janukovics a heves tiltakozások ellenére mindenképpen aláírja a vitatott jogszabályt.

Mint ismeretes, az új nyelvtörvény szerint egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

Forrás: MTI és más hírügynökségek