Radnóti Sándor: Az erő mítosza

Radnóti Sándor mai bejegyzése Facebook-oldalán:

„Kérdeztek - válaszoltam. NEM jelent meg a mai Népszabadságban.
A kérdések ezek voltak:
1. Meglett a Fidesz Achillesz-sarka? Ha nem, mi lehet az, ha valami egyáltalán. Ha igen: Miért pont az internet?
2. Van-e, amivel szemben Orbán Viktor is gyöngének mutatkozhat? Mi az, ha van? Változik-e attól valami, és mi?

S azért nem jelent meg, mert az első bekezdésben a Népszabadságot is kritizáltam. Ha egy kétszeresen - az első és a harmadik oldalon - megismételt vastag főcím ilyeneket tartalmaz: Orbán a Deutsche Telecom rosszallása miatt visszakozott, akkor pontosan értjük, hogy mi miatt nem visszakozott. Nem valami konteó jár a fejemben (a cikk, amelyről beszélek, beltartalmában foglalkozott a tüntetéssel is), hanem a percepció változása, az erő mítosza, amely ellenfeleire is hat. Orbánnak és a Deutsche Telecom Ag.-nak van ereje, ők méltó ellenfelek, de a szerkesztők nem tudják elképzelni, hogy egy tömegtüntetésnek, a fölkelt népnek is lehet ereje, és - mint én gondolom - döntő szerepe lehetett a hatalom visszakozásában. És akkor lássuk a válaszomat.

AZ ERŐ MÍTOSZA

1. A Népszabadság nagy erővel sugalmazza az internet-adó elleni tüntetések jelentéktelenségét. Hétfői számának első és harmadik oldalán is vastag címbetűkkel közli, hogy Orbán Viktor valójában német nyomásra deferált, ergo a tömegtüntetéseknek alárendelt szerepük volt ebben. Téved. Téved a helyzet megítélésében és beállításában.

Két – egymástól talán független – esemény, az amerikai kitiltás kiteregetése és az internetadó bejelentése egymásba kapaszkodva váratlan hatást keltett. Három nap alatt kétszer mozdult meg egy tömeg, amely növekedett, és vidéken is megjelentek párhuzamos jelenségek. Sikerült érzékeny idegeket eltalálni (korrupció és igazságtalan adó); most a propagandisztikus felnagyítás, az egyszerű jelszó igénye öt év óta először dolgozott a regnáló hatalom ellen (ld. például a hoaxot a facebookon: békemenet az internetadóért). Nem a föld rabjai, hanem a potens középosztály mozdult meg (nem éhséglázadás, hanem látványos okostelefon-villogtatás), rengeteg fiatal, akit talán most először ért el valami húsba vágó dolog a politika részéről, amelyet nem lehetett minimalizálni (csak szőröstül-bőröstül feladni), s amely előbbre valónak tűnt e tömeg számára, mint apolitikus, fideszes, szocialista, jobbikos és egyéb ideológiai érzülete. Egy konkrét dologról van szó, amelyet lehet a szabadság, lehet az egyenlőség, s persze főképp lehet a saját, közvetlen érdek szempontjából értelmezni, s minden irányból az ügy a politika felé mutat (ellentétben a Milla és Bajnai rokonszenves, kifejezetten antipolitikai fellépésével, amely abban a pillanatban pukkadt ki, amikor – szükségképp – politikai formát kellett kapnia). Az internet-adó ellen föllépő tömeg tévedhetetlen biztonsággal talált rá a releváns politikai jelszóra: „Orbán, takarodj!”

2. Orbán Viktor ereje éppen olyan mítosz hívei körében, mint ellenfelei vágykörében vélelmezett, újra és újra felröppenő, „biztos forrásokon” alapuló pszichiátriai betegsége. (Hasonló klinikalizálási törekvések Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban is fölmerültek, az ellenkező oldalon.) Persze, az előbbi – mármint az erő – attól van, ha hisznek benne. Az kétségtelen, hogy rendkívüli hatalomkoncentrációt hajtott végre, előbb pártjában, utóbb az országban, de hát minden szimpla diktátor – definíció szerint – ezt teszi. (Az is a mítoszok közé tartozik, hogy mindig is az a gátlástalan, erőszakos és képmutató törtető lett volna, akinek ma ismerjük: Hősök terei beszéde a nap követelménye volt, első parlamenti éveiben kiváló liberális ellenzéki politikus volt.)

Kétségtelen, hogy retteg a „férfiatlan” „gyöngeségtől”. Ennek legátlátszóbb példája a Schmitt-ügy volt, amelyben, ha valamiben, igazán ártatlan volt. A köztársaság elnöki székébe egy fejbólintó Jánost, egy tökfilkót ültetett, ám azt nem tudhatta, hogy ennek a „fess embernek” (copyright az agg horthysta úriember, Boross Péter) a doktori disszertációját szerzője összeollózta. (Mint ahogy – fölteszem – Schmitt Pál sem tudta ezt, amikor megvásárolta.) S ahelyett, hogy azonnal elengedte volna a kezét, következett a majd’ két hónapos vergődés, s annak végén, lemondásakor Schmitt parlamenti megdicsőülése, a Kövér László házelnök által vezényelt gyűlölethullámmal az ellenzék irányába. Szürreális, irracionális esemény-lánc.

Az internetadó ügyében való meghátrálása közvetlen munkatársai – vulgo szolgái – tükrében mutatja erejének természetét. E különböző képességű emberek közül nyilván voltak, akik felismerték a törvénytervezet abszurditását és a spontán tiltakozás számukra veszedelmes voltát. De jobban féltek kitáncolni, a demokratikus körülmények között minden politikus számára lehetséges fenntartásaikat, kételyeiket, vagy csak tartózkodásukat hangoztatni, mintsem nevetségessé válni. Addig képviselték teljes mellel a vonalat, amíg a főnök totális hátraarcot nem csinált. Nyilván tudják, miért: ha ugyanazt csak egy perccel korábban megpendítik, az maga az árulás.

Ez a jelenség azonban nemcsak komikus, nemcsak gusztustalan, hanem félelmetes is, noha nem több, mint minden diktatúra banális félelmetessége. A független információkhoz, véleményekhez nem jutható diktátor magánya ez, aki minden lépésében saját „zseniális” politikai érzékére van utalva – egy törvénytervezet visszavonásától az egyetemi kancellárok kinevezéséig. E politikai érzék most, az egyébként helyeslendő és indokolt meghátrálás után máris újra sűrű nyelvcsapások tárgya lett – van, aki egyenesen a demokrácia működésének jelét látja benne –, de azt a kérdést nem teszik föl, hogy miként, a hatalmi szó ellenőrizetlenségének és kritikátlanságának milyen láncolatán keresztül jöhetett létre ez az egyszerre amorális és inkompetens törvényjavaslat."

Közlés a szerző hozzájárulásával

Tasz - Nemzeti Motorosok - betiltás

A TASZ véleménye a Nemzeti Érzelmű Motorosok felvonulásának betiltásáról

Budapest 2013. április 9. A Budapesti Rendőr-főkapitányság mai határozatával utólag megtiltotta a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menetével egy napra szervezett, provokatív elnevezésű „Adj gázt!” szlogenű motoros felvonulást. A rendőrségnek azonban, ha egyszer tudomásul vette, nincs törvényes lehetősége utólag betiltani a rendezvényt. A miniszterelnöki ukázon alapuló utólagos tiltás azonban nemcsak törvénytelen, hanem a legkevésbé hatékony válasz is a provokációra.

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint a gyülekezési jog csak a békés, széles értelemben vett politikai véleménynyilvánítást védi. Azok a rendezvények, amelyek nem békések vagy amelyek célja nem politikai vélemény közös kinyilvánítása, nem tartoznak a gyülekezési jog körébe. A gyülekezési jog nem terjed ki a zaklató jellegű felvonulásokra és mások megfélemlítésére, mert az ilyen jellegű rendezvények nem békések. És nem terjed ki a sport és kulturális rendezvényekre sem, mert azok nem minősülnek politikai véleménynyilvánításnak.

A motorosok felvonulását a rendőrség a múlt héten tudomásul vette, és ncs joga utólag megtiltani egy tudomásul vett rendezvényt. A miniszterelnök és a belügyminiszter ígérhet bármit, de egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy a kormány ízlésétől függjön egy rendezvény megtartása. Annál fontosabb ugyanakkor, hogy a rendőrség érvényt szerezzen a törvénynek, megvédje az állampolgárokat a provokációtól, és ha a felvonulás törvénytelenné, jogsértővé válik, akkor azt feloszlassa.

A törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és nem sértheti mások jogait és szabadságát. A törvény kimondja, hogy „ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.” Törvénytelenné válik a rendezvény, ha annak célja egy sérülékeny kisebbség rákényszerítése arra, hogy az ellenük irányuló véleményt meghallgassák. Ennek megfelelően az antiszemita motorosok felvonulása egy működő zsinagóga környékén, és az ott tartózkodó állampolgárokkal szembeni megfélemlítő, kirekesztő, gyűlöletre uszító cselekmények megvalósítása is törvénytelenné tenné a rendezvényt.

"A provokatív motoros felvonulásra nem az utólagos, politikai utasításra megszületett tilalom a megfelelő válasz, hanem a törvény szigorú betartatása a rendezvény résztvevőivel. A törvény a békés gyülekezést védi, és a rendőrség felelőssége abban áll, hogy akkor lépjen fel határozottan, amikor egy rendezvény jogsértővé válik."

Az üggyel kapcsolatos további információkért, kérjük, hívja Hegyi Szabolcsot, a TASZ Politikai Szabadságjogok Programvezetőjét a +3630 4846 512-es telefonon!

Szabad Egyetemi Rádió

Élő adás - közvetítés az egyetemfoglalók fórumáról:

Egyetemfoglalás - HaHa - Blokád

A 2013. február 12-i, kedd esti egyetemfoglalást nem csak az ultrák zavarták meg, de az a hír is azonnali reakciót igényelt, hogy a HÖK körlevélben hangolja a hallgatókat az aktivisták ellen. A jelenlévő dékánhelyettes egy idő után WC-re sem engedte ki a hallgatókat, és az újságírókat is kitiltotta volna. Mintegy két-háromszáz demonstráló hallgatóval folytatódott az egyetemfoglalás kedd este az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszán. Napközben ugyan a Hallgatói Hálózat aktivistái több tanórát is megszakítottak, jelentősebb tömeg a hat óra után induló fórumra gyűlt össze. Az eseményen végül az – Oktatói Hálózat képviselőin kívül – nem vettek részt a Felsőoktatási Egyeztető Fórum tagjai >tovább> Az ultrák, a HÖK és az egyetemi vezetés is támadta az egyetemfoglalókat

Dühöngő nacionalisták Kijevben

Elszabadultak a nacionalista indulatok Ukrajnában a kisebbségi nyelvek státusát megerősítő törvény parlamenti elfogadása miatt.

Újabb parlamenti verekedés

Mint azt a hírúgynökségek közölték, az ukrán parlament július 3-án elfogadta a kisebbségbarát nyelvtörvényt, amelynek köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna közigazgatási egységeinek a felében, a magyar pedig Kárpátalján kaphat regionális státust.

Az országos vitát kiváltó nyelvtörvény tervezetének második olvasatban történő elfogadása mellett 248 képviselő szavazott igennel a parlamenti ülésteremben megjelent 364 honatya közül. A jogszabályról való szavazás során - a tervezet 2012. május 24-i parlamenti vitájához hasonlóan - ismét verekedés tört ki a teremben (>> a korábbi verekedés), ahol az ellenzéki képviselők letörték az elnöki emelvény mikrofonjait, ezért nem lehetett tisztán hallani, amint Adam Martinyuk első házelnökhelyettes szavazásra bocsátotta a nyelvtörvényt - adta hírül az Unian hírügynökség.

Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabálytervezetet a kormányzó Régiók Pártjának (PR) két parlamenti képviselője, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov nyújtotta be a múlt év augusztusában. Az Ukrajnában élő nemzetiségek számára előnyös új nyelvtörvénynek köszönhetően egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot.

A nyelvtörvény elfogadása ellen hevesen tiltakoztak az ellenzéki pártok és a nyugat-ukrajnai nacionalista erők, mivel a jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, s emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan az anyanyelvét.

Lemondott az ukrán házelnök

Július 4-én az előző napon elfogadott nyelvtörvény miatt lemondott az ukrán házelnök, közben rohamrendőrök tűztek össze Kijev belvárosában az ukrán nyelv védelmében tüntetőkkel.

Volodimir Litvin ukrán házelnök a távozását azzal indokolta, hogy őt és a népet is félrevezették, amikor a parlament elfogadta az Ukrajnában élő nemzetiségek számára előnyös új nyelvtörvényt.
A jogszabály heves vitákat gerjeszt az országban. Szerda délelőtt zavargások robbantak ki Kijev belvárosában, az "ukrán ház" előtt. Az ukrán nyelv védelmében tiltakozó tömeg összetűzött a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, akik közül tízet sérülésekkel kórházba szállítottak.

 Zavargások, dühöngő nacionalisták

Rohamrendőrök tűztek össze Kijev belvárosában az "ukrán háznak" nevezett kulturális és konferencia központ előtt az ukrán nyelv védelmében tüntetőkkel július 4-én.

A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik között többen vannak ellenzéki képviselők és pártvezetők is, köztük Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja és Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok, az Udar (Csapás) nevű párt elnöke is. A tüntetők lezárták az épület összes bejáratát, a Berkut rendőri elitegység tagjai pedig megpróbálták kiszorítani őket onnan. Helyszíni beszámolók szerint mentőkocsik érkeznek a helyszínre, miközben a tiltakozók megpróbálnak segíteni társaikon, aki közül sokan fejsérüléseket szenvedtek.

Viktor Janukovics ukrán államfő korábban beharangozta, hogy sajtótájékoztatót fog tartani az épületben, a zavargások hírére azonban ezt elhalasztotta. Ennek hírére a tüntetők azt skandálták, hogy az államfő "gyáva".
Közben más városokban is tiltakozások kezdődtek az ukrán nyelv védelmében. Lembergben (Lviv) az ellenzékiek lezárták a megyei önkormányzat épületét, és nem engedték be az ott dolgozókat. Azzal fenyegetőztek, hogy lezárják a fontosabb közutakat és vasútvonalakat, valamint az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az ukrán diaszpórához és más országok vezetőihez fordulnak a törvény elfogadása nyomán kialakult helyzetet tisztázandó.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Viktor Janukovics a heves tiltakozások ellenére mindenképpen aláírja a vitatott jogszabályt.

Mint ismeretes, az új nyelvtörvény szerint egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

Forrás: MTI és más hírügynökségek

Závada Pál is letiltotta műveit a Magyar Rádióban

Parti Nagy Lajos után Závada Pál is letiltotta műveit a Magyar Rádióban, adta hírül 2012. január 20-án, ma az MTI.

Závada Pál nem kíván többé alkotóként megjelenni a Magyar Rádió műsorfolyamában. A Kossuth-díjas író-szociológus szerint a Magyar Rádióban a műsorszerkesztési elvek az 1989-es év előttire kezdtek el hasonlítani. "Rendszeres hallgatója vagyok a Magyar Rádiónak, így tapasztaltam, hogy megváltozott a közszolgálati rádió hangja. Ez a rádió már nem képes a közszolgálati funkcióknak megfelelni" - fogalmazott az író, aki szerint a rádió kulturális műsoraiban is tetten érhető a politikai irányítás. Az író elmondta, hogy szeretné műveit a Magyar Rádiótól függetleníteni, hogy azok szabadon hozzáférhetők legyenek.

A Magyar Rádió vezetősége sajnálattal értesült arról, hogy Parti Nagy Lajos után Závada Pál sem kíván alkotóként megjelenni a Magyar Rádió műsorfolyamában, és a döntésük megfontolására kérik az írókat, hiszen évtizedek óta részt vesznek a Rádiószínház munkájában. A Magyar Rádió szerint "Parti Nagy Lajos és Závada Pál íróként, alkotóként olyan művekkel gazdagították a rádió hangarchívumát, amelyek ma már a nemzeti kulturális örökség részét jelentik, ezért ezektől elzárni a hallgatókat - véleményük szerint - nem szabad. Egy esetleges tiltással a közrádió hallgatói veszítenek a legtöbbet".

A rádió az alkotókat képviselő ügynökség és a hangarchívum tulajdonosa, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyeztetésébe nem tud, és nem is kíván beleszólni. "Abban viszont érdekeltek vagyunk, hogy Parti Nagy Lajos és Závada Pál művei továbbra is ott legyenek a Magyar Rádió műsorprogramjában. Ezért azt javasoljuk a szerzőknek, hogy fontolják meg döntésüket" - fogalmaz a közlemény. Korábban az MTVA is sajnálatát fejezte ki Parti Nagy Lajos szerdán nyilvánosságra került döntése miatt. Cserháti Ágnes szóvivő közölte: az MTVA bízik abban, hogy Parti Nagy Lajos átgondolja döntését, és "a rádióhallgatókat nem bünteti azzal, hogy megvonja tőlük művészetének élvezetét, pusztán azért, mert más, a média egyéb területeit érintő döntésekkel nem ért egyet".

Forrás: MTI/Index/Litera

Hadd szóljon! - Vitray

Hadd szóljon! Tüntetés a Klubrádióért.

50 + 2 ok, amiért Orbánnak le kell mondania

Az alábbiakban Orbán Viktor szükségesnek gondolt lemondását indokló okok sorakoznak. A Hírszerző portálján megjelent cikk listáját két további okkal szaporítottuk (lásd a végén). 

 Sebők János, Hírszerző

Ötven ok, amiért Orbánnak le kell mondania

Miniszterelnök Úr!
Bizonyára a gondosan kiválogatott külföldi sajtószemlék és a kozmetikázott belföldi jelentések ellenére is értesült arról, hogy egyre többen hangsúlyozzák – van, aki követeli, van, aki ajánlja – lemondásának szükségességét. Lázár János szavaiból azonban tudjuk, hogy mindez csak „kavarás”, s 2014-ig a kormányzó pártok (értelmezésükben kétharmados többség) akarata szerint Ön marad az ország miniszterelnöke. A bársonyszéke azonban nyilvánvalóan egyre kényelmetlenebb lehet, amit fáradtnak, kimerültnek mutatkozó fizikai megjelenése éppúgy elárul, mint ahogy szellemi-fizikai állapota az utóbbi időben elmondott beszédein, nyilatkozatain, kijelentésein is meglátszik. Éppen ezért döntését megkönnyítendő, összegyűjtöttünk számos okot, amiért nem kellene erőltetni a továbbiakban azt, ami nehezen elviselhető tehertételnek bizonyul az ön számára.
1. Ön a jelenlegi politikai-gazdasági-pénzügyi helyzetben immár alkalmatlannak tűnik az ország vezetésére, szemlátomást nem érti, ami itthon és a világban történik.
2. Az Ön vezetésével megalakult, s változatlan összetételben regnáló bóvli-kormány időközben bóvlivá züllesztette az országot is.
3. Ön nemcsak itthon, de a térségben is rekord szintre növelte az államadósságot a magánnyugdíj pénztáraktól elvett pénzek ellenére.
4. Ön a hatalomra kerülése óta – Unió ellenes álláspontot képviselve, a demokratikus alapintézményeket és jogokat kiiktatva illetve felszámolva – konfrontálódott a világ számos országának politikai vezetőjével, és a hatalmi központok egyikében sem szívesen látott vendég.
5. Az Ön által meghirdetett szabadságharc eredményeként a magyar kormányzat éles konfliktusba került a világ legbefolyásosabb politikai, üzleti, pénzügyi köreivel.
6. Önt a külföldi sajtó Chavezhez, Lukasenkohoz, a Ducehez és más diktátorokhoz hasonlítja, nemrégen pedig az egyik legtekintélyesebb francia napilap egyenesen Hitlerre emlékeztető figuraként ábrázolta.
7. Az Ön megoldásait, unortodox programját a legtekintélyesebb szakértők, a tudomány elismert képviselői tartják teljes képtelenségnek.
8. Az Ön javaslatára a Magyar Köztársaság élére egy olyan, erre a feladatra teljességgel alkalmatlan személyt választottak meg, aki időközben itthon és külföldön is köznevetség tárgyává vált.
9. Ön a hazai és nemzetközi bírálatok ellenére továbbra is ragaszkodik a kulcstárcák élén a feladatukra alkalmatlan embereihez, s a politikai-gazdasági kudarcok ellenére sem hajt végre kormányátalakítást.
10. Ön a gazdasági válság idején egy strómant nevez ki nemzeti fejlesztési miniszternek, és továbbra is helyén hagyja fantaszta gazdasági miniszterét.
11. Ön a Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú oktatási reform felelősévé azt a Hoffmann Rózsát nevezte ki, aki az általa kidolgozott felsőoktatási és közoktatási programmal –  miközben kontraszelektál, s elveszi a továbbtanulása lehetőséget a szegényebb rétegek gyermekeitől – nem a XXI., hanem a XIX. századba vezeti vissza az országot.
12. Ön az elmúlt másfél évben szavahihetetlen emberré vált.
13. Ön a jelenlegi törvénykezési gyakorlattal kiüresítette a parlamentet és a parlamentarizmust.
14. Ön felszámolta az alkotmányos jogállamot, a demokrácia fő garanciáját képező hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét (megszüntette a Magyar Köztársaságot, kiüresítette a jogállam intézményeit, s ma már egy autokratikus rendszert álcáz az idézőjelbe tett demokráciával.
15. Az Ön által megfogalmazott „centrális politikai erőtér” létrehozása érdekében a saját embereit – megbízható pártkádereket, barátokat, üzlettársakat, azok feleségeit, férjeit – nevezte ki nemcsak a közigazgatás és az állami szféra gazdasági vezetői pozícióiba, hanem többségében hosszú, kormányzati ciklusokat átívelő időtartamú mandátummal az ország demokratikus működése szempontjából kiemelten fontos testületeket – az Országos Választási Bizottságot, az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki posztját és a Médiatanácsot, a közszolgálati médiát, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a jegybank monetáris tanácsát, a Költségvetési Tanácsot, az Alkotmánybíróságot is – „gleichschachtolta”, formalitássá silányítva a törvényhozást és a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
16. Ön régóta csúfot űz a törvénykezésből azzal is, hogy megengedi, érdemi viták nélkül, egyéni képviselői indítványok alapján – sokszor az európai jogrenddel ellentétben, a szakmaiságot nélkülözve – szülessenek meg a sarkalatos törvények is a parlamentben.
17. Ön a civilizált Európában példa nélküli módon mindennapos gyakorlattá tette az önkényuralomra jellemző, visszamenőleges hatályú törvénykezést is.
18. Ön a megbízhatóságot, hűséget és szervilitást sokkal fontosabb „erénynek” tartja egy kormányzati vagy pártfunkció pozíció betöltésénél, mint a szakmaiságot, ami döntően hozzájárul az ország jelenlegi állapotához.
19. Ön a választások előtt, 2010 februárjában azt nyilatkozta az MTV Ma reggel című műsorában: „Én úgy gondolom, hogy a médiarendszeren belül minden mozdulatot ötször-hatszor meg kell gondolni. Tehát semmilyen kapkodásra, összevonásra, szétválasztásra, átrendezésre itt, legalábbis rövidtávon föltétlenül szükség nincsen.” Ennek ellenére hatalomra kerülése után létrehozták a Médiatanácsot, amelynek sajtószabadságot veszélyeztető törvényjavaslatai, szakmai körökben félelmet keltő intézkedései a határon túl is hatalmas botrányokat kavartak, elszigeteltségbe taszítva az országot.
20. Ön azóta a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a médiában egy hatalomfüggő, kiszámíthatatlan és kiismerhetetlen kafkai rendszert hozatott létre, s ennek okát is deklarálta, amikor 2010 kora nyarán az osztrák Kronen Zeitungban kijelentette: „Nem csinálok titkot abból, hogy a kétharmados törvények területén megkötöm a következő tíz magyar kormány kezét.”
21. Ön és mamelukjai ennek a szándéknak az érdekében a nemzet megkérdezése és jóváhagyása nélkül – a kétharmados többség akaratából – létrehozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amelyből a nemzetet alkotó társadalmi csoportok jelentős részét vagy kihagyták vagy azok nem kívántak csatlakozni ehhez az önkényuralmi alapvetéshez.
22. Ön megígérte, hogy rendet tesz az országban, de a társadalmi feszültségek ma nagyobbak, mint hatalomra kerülése elején.
23. Ön nem tesz érdemi lépéseket a szélsőjobboldali térnyerés visszaszorítása érdekében, szava sincs a pártjához közelálló orgánumokban megjelenő tűrhetetlen hangnemű, és elfogadhatatlan tartalmú írásokhoz, megnyilatkozásokhoz.
24. Ön már csak szűkülő rajongótábora szerint hiteles ember, népszerűségi indexe 30 pont közelébe zuhant, s a felmérések szerint pártjának támogatói közül csaknem másfél millió ember elfordult, a választók kétharmada pedig már megvonta Öntől és pártjától a bizalmát.
25. Önnek az újévben sajátos módon sikerült előbbre hoznia az emelkedés évét. 2010 májusa óta a svájci frank 195 forintról 265 forintra drágult. Ugyanakkor a dollár árfolyama 250, a font 400, az euró 324 forintra emelkedett.
26. Az Ön által preferált pénzügypolitikának köszönhetően az ország állampapírjainak kockázati felára rekord nagyságúra nőtt.
27. Ön azt ígérte, hogy az adóbevallás elfér egy söralátéten, de most több adónem van, mint kormányra kerülése előtt.
28. Az Ön adópolitikája eközben a vagyonos keveseknek kedvez, de milliókat tesz földönfutóvá.
29. Az Ön regnálása alatt az ország gazdasági teljesítőképessége, az itt élő nagy többségének életszínvonala tovább süllyedt a környező országokhoz képest, kormányzása a társadalom legszélesebb rétegeinek ma már nem nyújt semmilyen valódi perspektívát.
30. Önnek nincs átfogó stratégiája a nyomorban élő milliók helyzetének megoldására.
31. Ön ugyanakkor eltűri, és tudomásul veszi, hogy a magyar politika befolyásos háttéremberei, csoportjai „keresztapaként” tevékenykedjenek
32. Az Ön szociális politikája ma már mindennapi megélhetési gondokat, és létbizonytalanságot a társadalom nagylétszámú csoportjai számára
33. Az Ön politikája nem ad a fiatalok tömegeinek perspektívát. A csaknem 30 %-os munkanélküliség ismeretében nagyon sokan már lábbal szavaztak és elhagyták az országot, a rezidensek pedig testületileg adtak ultimátumot a kormányzatnak, hogyha nem változtatnak a munkakörülményeiken és életfeltételeiken, akkor felmondják állásukat.
34. Az Ön hatalomra kerülése óta az ország csaknem minden pénzügyi mutatója stagnál vagy csökkent.
35. Ön azt ígérte, hogy senkit nem hagynak az út szélén, most pedig a hajléktalanokat is bűnözőként büntetik.
36. Ön sorsára hagyta a magyar vidéket.
37. Önt hidegen hagyja az „emberi tényező” életkörülményeinek minden szinten tapasztalható romlása a születéstől a halálig.
38. Ön a tudástársadalom építése helyett minimális összegeket biztosít kutatásra és fejlesztésre.
39. Az Ön gazdaság és kultúrpolitikája nyomán a kultúra és annak intézményrendszere egyre inkább megsemmisülőben van Magyarországon, s helyette a kialakuló idiokrácia új fórumai kapnak teret.
40. Az Ön kormányzása alatt megkezdődött az előző évtizedek során megerősödött középosztály szétverése, tönkremenetele, ellehetetlenülése is.
41. Ön ma már nem bízik még híveiben sem, hiszen különben nem fizetett tapsoncok körében mondta volna el március 15. beszédét, s nem engedné cenzúráztatni a médiában az Önre vagy rezsimjére előnytelen, bíráló szavakat, jeleneteket.
42. Ön a választások előtti évértékelő beszédében 2010-ben kijelentette: „Mi, mai magyarok olyan országot akarunk a gyermekeinkre hagyni, ahol a törvény szava mindenkire vonatkozik, és kivétel nélkül, és ahol minden embernek – a politikusoknak is – vállalniuk kell a felelősséget szavaikért és tetteikért.”
43. Ön hatalomra kerülése óta elfelejtette számos korábbi kijelentését, mint például ezt is, amit 2009. szeptember 11-én mondott a FIDESZ Országos Gyűlésén: „Mi nem akarunk olyan országban élni, ahol mindent elvehetnek az embertől, amiért megdolgozott, ahol a hazugság az igazság, ahol a lopás nem bűn, ahol a hatalmasokra nem vonatkozik a törvény.”
44. Az Ön amnéziája sajnos, ma már társadalmi csoportokra akár végzetes is lehet, hiszen Rákay Philipnek és Csermely Péternek 2009. szeptember 18-án azt mondta: „És a kórházakat is rendbe fogjuk tenni, és az orvosokat meg fogjuk becsülni meg az ápolónőket is – erkölcsileg is és anyagilag is. Ez meg fog történni sokkal hamarabb, mint azt ma Magyarországon sokan gondolják.”
45. Sokak szerint Ön csúnyán becsapta a választókat, mert a TV2 Tények Este című műsorában 2010. február 9-én azt ígérte az ország népének, hogy „...megpróbálunk a következő években egy olyan Magyarországot fölépíteni, amelynek a lelki jegyei, tulajdonságai a mai türelmetlenség helyett inkább a türelem, az azonnali megtorlás iránti vágy helyett a segítőkészség, a mások megrövidítése helyett a másoknak nyújtható segítség, az elesettekkel szembeni félelem és fönntartás helyett inkább a „hogyan tudnánk szolidárisak lenni egymás iránt” életérzésével írható le.”
46. Ön ma már szemmel láthatóan fél az utca szereplőitől, különben nem titokban, oldalajtón érkezve és távozva, népétől távol ünnepelte volna a nemzeti együttműködés rendszerét.
47. Az Ön távozása felszabadítaná az országot a ránehezedő külső-belső nyomás alól.
48. Az Ön távozása megakadályozhatná az államcsőd bekövetkeztét.
49. Ön egyébként is azt ígérte, hogy ha az IMF jön, akkor Ön megy…
50. S nem utolsósorban Ön vállalta azt a vállalhatatlan mondatát, miszerint "Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni a riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.” Demokrata ilyet nem mond, pláne nem cselekszik. Inkább azon gondolkodik, hogy ha egyedül nem képes megoldani a rá nehezedő problémákat, akkor miként tudna szövetségeseket találni, s másokkal összefogva eredményes lenni.
Talán ennyi is elég!
Miniszterelnök Úr! Mindannyiunk, az ország érdeke volna, hogy minél hamarabb benyújtsa a lemondását. Ha valóban szereti a hazáját, s foglalkoztatja annak sorsa, akkor megteszi érte, értünk!
--------------

Balla D. Károly kiegészítése:

Miniszterelnök Úr!
+1. Az Ön kormányzása alatt a korábbinál is jobban elmélyült a magyarság megosztottsága. Az Ön által vezetett politikai erő már ellenzékben is a magyarság és "a haza" egyetlen hiteles megjelenítőjének állította be magát, erre maximálisan ráerősítettek az Ön szavai, amikor 2002-es veresége után kijelentette, hogy "a haza nem lehet ellenzékben". Most, mikor a hatalom élére kerülvén Önnek módja nyílt arra, hogy az Ön és párthívei által képviselt és kisajátítani kívánt hazaképet - a kétharmados parlamenti többségét érvényesítve -  ráerőltesse a nemzet egészére, ezt az új alkotmány (alaptörvény) révén meg is tette: az ország legfőbb dokumentuma egypárti érdekeket szolgál, történelemszemlélete egyoldalú, antiszekularizációs szelleme tetten érhető, kirekesztő jellege nyilvánvaló. Vagyis: az Ön által képviselt kirekesztő szemléletmódot megerősítve az Ön kormányzásával alaptörvénybe sikerült iktatni a másként gondolkodóknak "a hazából" való kizárását. Ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan, ezért Önnek távoznia kell az ország éléről.
+2. Az Ön kormányzása alatt a korábbinál is jobban elmélyült a határon túli magyarság megosztottsága. Ön és az Ön pártja kezdettől fogva válogatott a határon túli partnerek között, csak azokat fogadta el a külhonban élő magyarok legitim képviselőinek, akik az Önéhez hasonló vagy azzal azonos politikai nézeteket vallottak. Az Ön hatalomgyakorlásának az utóbbi közel két évében ez a kirekesztő magatartás súlyos mértéket öltött és a "hivatalos Magyarország" álláspontjává vált. Ön és kormánya gyakorlatilag negligálja a határon túli magyarság azon szervezeteit, amelyek nem az Ön nemzeti demagógiája alapján képzelik el a külhoni magyarság érvényesülésének, boldogulásának a lehetőségeit. Mindez hatalmas feszültségeket, széthúzást, demoralizációt eredményez a határon túli magyar közösségekben. Az Ön kirekesztő magatartása egyik fő akadálya ezen közösségek összefogásának, ezért Önnek le kell mondania.

Miért tüntettek Budapesten? - oktatófilm német gyerekeknek

szólj hozzá: ZDF magyarázza az alkotmányt

Virtuális Magyar Köztársaság

Az Operaház fantomja

Fantom járja be az Operaházat, a diktatúra fantomja.  Ünnepi gálaestet szervez a magyar kormány az új alaptörvény életbe lépésének alkalmából 2012. január 2-án az Operaházban. Teszi ezt annak ellenére, hogy az alaptörvényt számos külföldi és belföldi bírálat érte és széles körben általános az a vélemény, hogy a médiatörvénnyel együtt az új alkotmány az Orbáni diktatúra alapjait veti meg. Ennek a diktatúrának a szelleme lengi be az Operaházat az Orbán-rezsim önajnározó, fényűző gáláján, amelyet az ország romlásba döntése közepette tartanak. Saját alapítású  Virtuális Magyar Köztársaságom mélyen elítéli ezt a cinikus és arcátlan magatartást, ezúton nyilvánítja ki szolidaritását mindazokkal, akik tüntetni fognak az Operánál vagy más módon lépnek fel az Orbán-kurzus arrogáns hatalomgyakorlása ellen. >>tovább

Olvasd ezt is: Elvtársak, itt a vége!

Zenés flashmob - szolidaritás az éhségsztrájkolókkal

Előzmények:  Tiltakozás az éhségsztrájkolók zaklatása ellen

Éhségsztrájk, MTVA

Éhségsztrájk-botrány: öngólt lőtt a Facebookon az MTVA
Szolidaritási akciókkal, szakszervezetek és pártok tiltakozásával folytatódik a köztévé székházánál harmadik hete éhségsztrájkolók története.

tovább >> a Népszabadság összefoglalójához

Más:

• >> Tiltakozás az éhségsztrájkolók zaklatása ellen
• >> Tiltakozás az éhségsztrájkolók zaklatása ellen
• >> Az éhségsztrájk letörésének előkészítése 2011 december 27

 

Az éhségsztrájk letörésének előkészítése 2011 december 27

Szabad Karácsony Magyarországon