Súlyos
bűnöm: közreműködtem abban, hogy Orbán Viktor hosszú éveken át
folyamatosan megtévessze a magyar levélírókat. Ezrekkel hitette el, hogy
a feladó nevét nagyobb betűvel kell írni, mint a címzettét. Itt volt az ideje a vezeklésnek.
Ha már régóta csak emaileket írsz és nem
tudod egészen pontosan, hogyan is kell egy hagyományos postai borítékot
megcímezni, akkor beütöd a Google keresőbe, hogy boríték címzése vagy levél címzése.
Az első találati oldalon felbukkanó kis képtalálatok között a legelső
egy hosszúkás boríték, nemzeti színű sávozással a sarkában. Magyar
lelked felujjong: hát hiszen nem is gondoltad, hogy borítékot címezni
nemes hazafias cselekedet. Ha pedig a feladó nevét is meglátod, egekig
csap nemzeti büszkeséged.
Naponta félszáznál többen kattintanak rá
gyanútlanul erre a képecskére, remélve, hogy megtudják, hogyan kell
helyesen borítékot címezni. Ha valóban járatlanok a postai dolgokban (és
az udvariassági szabályokban), akkor legalább három dologban súlyos
megtévesztés áldozataivá válnak: elhiszik, hogy hangsúlyozni kell az
üzenet személyes jellegét, hogy nem kell megadniuk a válaszcímet és hogy
a saját nevüket sokkal nagyobb betűvel kell írni, mint a címzettét.
Az itt látható borítékot és a benne
küldött „személyes üzenetet” még 2006-ban kaptam, akkor meg is
szellőztettem rendesen, írtam rá kimerítő választ, lett belőle bejegyzés akkori bloghelyemen,
cikk az ÉSben és a Népszabadság Online-ban, topik az Indexen és az
Origón. Oldalam látogatottsága erősen megnőtt. Aztán persze szépen
elfelejtődött a dolog, bejegyzésemet egy idő után már senki nem olvasta.
Hosszú évek teltek el, közben új blogot
nyitottam, a régi, fapados webhelyemet csak archívumként használtam.
Aztán egyszer észrevettem, hogy a Google jó ideje meglepően sok új
látogatót, naponta akár tucatnyit is szállít a korábban már teljesen
elhagyatott, látogatatlan oldalra. Gondoltam, talán a Fidesz-elnök
névére keresők érkeznek ilyen nagy számban. De nem.
Statisztikáimból kiderült, hogy az írásomban használt szavak és a boríték-kép okán ez az oldalam a Google képtalálatai között kerül előkelő helyre akkor, ha valaki a boríték címzése – levél címzése – borítékcímzés – levélcímzés
kifejezések valamelyikére keres rá. Kicsit furcsálltam a dolgot, de azt
gondoltam, idővel majd alábbhagy az érdeklődés, mert a szabványos
címzés szabályait kereső böngészők egy idő után elfordulnak ettől a
hamis lelőhelytől. DE NEM! Sőt!
Az oldalra kattintók száma hónapról
hónapra nőtt. Mára átlagosan bőven napi 50 felett van, a boríték képe
pedig a fent sorolt keresésekre stabilan az első a listán.
És ekkor súlyos bűntudatom támadt.
Rádöbbentem: bár akaratlanul, de közreműködtem abban, hogy Orbán Viktor
hosszú éveken át folyamatosan megtévessze a magyar levélírókat.
Ezt a vétkemet sürgősen jóvá kellett
tennem! Tájékozódtam, és gondos munkával olyan ábrát készítettem, amely
valóban hasznos eligazítóul szolgálhat – fogtam, és feltettem az orbániáda fölé.
Most már jöhetnek az érdeklődők. Nemzeti trikolór és nagybetűs
pártelnöki gesztus ugyan nem kecsegteti őket, de talán még akadnak, akik
a pontos információt többre becsülik.
Ui. A keresőrendszer elég lassan reagál a
képek cserélődésére. Így még jó ideig a korábbi boríték fog megjelenni a
találati táblán. Ám nem kétséges, hogy a Google előbb-utóbb leváltja
Orbánt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése