BDK napi BLOG

2012. július 4., szerda

Dühöngő nacionalisták Kijevben

Elszabadultak a nacionalista indulatok Ukrajnában a kisebbségi nyelvek státusát megerősítő törvény parlamenti elfogadása miatt.

Újabb parlamenti verekedés


Mint azt a hírúgynökségek közölték, az ukrán parlament július 3-án elfogadta a kisebbségbarát nyelvtörvényt, amelynek köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna közigazgatási egységeinek a felében, a magyar pedig Kárpátalján kaphat regionális státust.

Az országos vitát kiváltó nyelvtörvény tervezetének második olvasatban történő elfogadása mellett 248 képviselő szavazott igennel a parlamenti ülésteremben megjelent 364 honatya közül. A jogszabályról való szavazás során - a tervezet 2012. május 24-i parlamenti vitájához hasonlóan - ismét verekedés tört ki a teremben (>> a korábbi verekedés), ahol az ellenzéki képviselők letörték az elnöki emelvény mikrofonjait, ezért nem lehetett tisztán hallani, amint Adam Martinyuk első házelnökhelyettes szavazásra bocsátotta a nyelvtörvényt - adta hírül az Unian hírügynökség.

Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabálytervezetet a kormányzó Régiók Pártjának (PR) két parlamenti képviselője, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov nyújtotta be a múlt év augusztusában. Az Ukrajnában élő nemzetiségek számára előnyös új nyelvtörvénynek köszönhetően egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha az arányuk eléri a 10 százalékot.

A nyelvtörvény elfogadása ellen hevesen tiltakoztak az ellenzéki pártok és a nyugat-ukrajnai nacionalista erők, mivel a jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, s emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan az anyanyelvét.

Lemondott az ukrán házelnök


Július 4-én az előző napon elfogadott nyelvtörvény miatt lemondott az ukrán házelnök, közben rohamrendőrök tűztek össze Kijev belvárosában az ukrán nyelv védelmében tüntetőkkel.

Volodimir Litvin ukrán házelnök a távozását azzal indokolta, hogy őt és a népet is félrevezették, amikor a parlament elfogadta az Ukrajnában élő nemzetiségek számára előnyös új nyelvtörvényt.
A jogszabály heves vitákat gerjeszt az országban. Szerda délelőtt zavargások robbantak ki Kijev belvárosában, az "ukrán ház" előtt. Az ukrán nyelv védelmében tiltakozó tömeg összetűzött a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, akik közül tízet sérülésekkel kórházba szállítottak.

 Zavargások, dühöngő nacionalisták


Rohamrendőrök tűztek össze Kijev belvárosában az "ukrán háznak" nevezett kulturális és konferencia központ előtt az ukrán nyelv védelmében tüntetőkkel július 4-én.

A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik között többen vannak ellenzéki képviselők és pártvezetők is, köztük Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja és Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok, az Udar (Csapás) nevű párt elnöke is. A tüntetők lezárták az épület összes bejáratát, a Berkut rendőri elitegység tagjai pedig megpróbálták kiszorítani őket onnan. Helyszíni beszámolók szerint mentőkocsik érkeznek a helyszínre, miközben a tiltakozók megpróbálnak segíteni társaikon, aki közül sokan fejsérüléseket szenvedtek.

Viktor Janukovics ukrán államfő korábban beharangozta, hogy sajtótájékoztatót fog tartani az épületben, a zavargások hírére azonban ezt elhalasztotta. Ennek hírére a tüntetők azt skandálták, hogy az államfő "gyáva".
Közben más városokban is tiltakozások kezdődtek az ukrán nyelv védelmében. Lembergben (Lviv) az ellenzékiek lezárták a megyei önkormányzat épületét, és nem engedték be az ott dolgozókat. Azzal fenyegetőztek, hogy lezárják a fontosabb közutakat és vasútvonalakat, valamint az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az ukrán diaszpórához és más országok vezetőihez fordulnak a törvény elfogadása nyomán kialakult helyzetet tisztázandó.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Viktor Janukovics a heves tiltakozások ellenére mindenképpen aláírja a vitatott jogszabályt.

Mint ismeretes, az új nyelvtörvény szerint egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

Forrás: MTI és más hírügynökségek


2012. július 2., hétfő

Magyarázkodás Nyírő-ügyben

Szamárvezetőt kaptak a nagykövetségek a Nyirő-ügyben


Mint ismeretes, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke nemrégiben Erdélyben részt vett a nyilas író tiszteletére rendezett ünnepségen, amely eredetileg újratemetésnek indult, de ezt formai okokra hivatkozva a román hatóságok megakadályozták. Az esemény nagy port kavart.

Most a Vasárnapi Hírek c. hetilap birtokába került dokumentumból azt derült ki, hogy a magyar kormány hosszas magyarázkodásba bonyolódik Nyirő-ügyben. A Nyirő József nyilas író újratemetési kísérlete miatt kitört nemzetközi botrány nyomán „Kommunikációs irányvonal a magyar kormányt antiszemitizmussal vádoló hangokra” címen sillabuszt (szamárveztőt - azaz eligazító állásfoglalást) állítottak össze, s a külképviseletektől az abban foglaltak „következetes képviseletét” kérik. (Hasonló dokumentumokat egyébként rendszeresen kibocsátanak a kormány aktuális „üzeneteiről”.)

Az ügy előzménye, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke részt vett a nyilas író tiszteletére rendezett ünnepségen. Kövér azt mondta, hogy Nyirő életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. A megemlékezésen Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszédet mondott. Az eset hatására Elie Wiesel Nobel-békedíjas erdélyi származású amerikai író visszaküldte 2004-ben kapott magyar állami kitüntetését.

Lemondólevelében kitér azokra a nyugtalanító hírekre, amelyek szerint Magyarországon köztereket neveznek el Horthy Miklósról és rehabilitálják Wass Albertet, illetve a világháborús fasiszta kormánnyal együttműködő más közéleti szereplőket, és a tanrendbe kerülnek a szélsőjobboldali eszméket hirdető szerzők.

Wiesel a levélben emlékeztet rá, hogy a 2009 decemberében tartott parlamenti beszédében felkérte a magyar képviselőket, hogy tegyenek többet a bizonyos kiadványokban és a politikai életben is megjelenő antiszemita, raszszista megnyilvánulások ellen, amelyek szégyent hoznak a nemzetükre. „Azóta egyre világosabb, hogy a magyar hatóságok bátorítólag lépnek fel azokban a kísérletekben, amelyek tisztára mosnák Magyarország múltjának ezt a tragikus fejezetét, nevezetesen a világháborús magyar kormány részvételét az ország több százezer zsidó állampolgárának deportálásában és meggyilkolásában” – állapítja meg.

Ezek után ötven amerikai képviselő, illetve az USA külügyminisztériumának különmegbízottja is jelezte aggályait a szélsőjobb és antiszemita eszmék magyarországi terjedése miatt. Vélhetően ezekre a lépésekre született válaszként a június 26-án a nagykövetségekhez eljuttatott iránymutatás, amelynek fő gondolata: a kormány „a Nyirő-ügyre kegyeleti ügyként tekint”.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a megemlékezésen Kövér nem házelnökként vett részt, de a kabinet egyébként sem utasíthatná az Országgyűlés Hivatalát. A kormány ugyanakkor nem kíván vitát nyitni Nyirő József irodalmi munkásságáról vagy politikai megnyilatkozásairól, mert a szerző értékelése szakértők dolga.
Az „irányvonalban” olvasható az is, hogy irodalmárok állítása szerint Nyirő munkáiban nem találhatók antiszemita vagy rasszista megnyilvánulások, de ezt csak „pro domo” használatra szánják, mert „parttalan vitákhoz vezethet akár egy félre is értelmezhető gondolat felmutatása”.

A dokumentum szerint az, hogy Nyirő bekerült a Nemzeti alaptantervbe, nem „a politikai értékalkotás része”. Az oktató felelőssége ugyanis, hogy „az adott történelmi személyeket is bemutassák, ne pusztán a műveikre koncentráljanak”. Ez a megállapítás egyébként azért is érdekes, mert pár sorral feljebb az olvasható: „Nyirő politikai szerepvállalása nem menthető.”

A „kommunikációs irányvonal” egyébként jelzi, hogy „a kormány mindent megtesz mind szavakban, mind tettekben a demokratikus jogállami követelmények érvényre juttatására”. Vagyis: a miniszterelnök és a kabinet tagjai „számos alkalommal nyilvánosan elítélték az antiszemita megnyilvánulásokat”.