BDK napi BLOG

2012. január 24., kedd

Még egy pofáraesés - Schmitt és a plágium

Plágium és szamizdat

A laptopomra érkezett friss hír szerint Schmitt Pált nem ismerte az a német kutató, akinek a tanulmányából hosszú részleteket emelet át doktori disszertációjába a köztársasági elnök. Ezt maga Klaus Heinemann írta az Indexnek laptopján.
Heinemann szerint súlyosan érinti az ügy, egyrészt általános szakmai etikai okok miatt, különösen ha fontos politikus az érintett. A történtek ugyanakkor a saját tudományos munkája szempontjából is felzaklatták: mint írja, a 80-as éve második felében kezdte kutatni az olimpiák sportgazdasági kérdéseit, a témával foglalkozó kevés kutató egyikeként.

A professzor nem zárta ki, hogy esetleg találkozott Schmitt Pállal a számos nemzetközi kongresszus egyikén, vagy valamelyik magyarországi látogatásán. Klaus Heinemann elképzelhetőnek tartja, hogy talán egy ilyen alkalommal még néhány udvarias szót is váltottak. Ugyanakkor határozattan kijelentette, hogy Schmittnek sem a nevére, sem az arcára nem emlékszik, azt pedig egyértelműen ki tudja zárni, hogy bármilyen hosszabb tudományos témájú beszélgetést folytattak vagy együttműködtek volna, amire Schmitt hivatkozhatna.

Miután a hvg.hu kirobbantotta a plágiumbotrányt, amely először csak a bolgár Georgij Nikolaj Georgiev szintén korábban publikált munkájával való egyezésekről szólt, a Köztársasági Elnöki Hivatal többek közt azzal próbálta visszautasítani a plágiumgyanút, hogy Schmitt Pál személyesen, jól ismerte a bolgár sporttörténészt. Kutatásaik során több résztémában együttműködtek - állította az államfői hivatal.

Notebookra érkezett hír


Természetesen az a pletyka sem igaz, hogy az olimpikon államfő szamizdat kiadványokból merítette volna az átemelt részeket, vagy az internetről másolata volna ki, lévén ha laptop használat elemi fogásait sem ismeri.
Ide illő hírem: Schmitt-cenzúra, Laptopszerviz

Adalékok keresőoptimalizáló honlapomról:


2012. január 20., péntek

Závada Pál is letiltotta műveit a Magyar Rádióban

Parti Nagy Lajos után Závada Pál is letiltotta műveit a Magyar Rádióban, adta hírül 2012. január 20-án, ma az MTI.

Závada Pál nem kíván többé alkotóként megjelenni a Magyar Rádió műsorfolyamában. A Kossuth-díjas író-szociológus szerint a Magyar Rádióban a műsorszerkesztési elvek az 1989-es év előttire kezdtek el hasonlítani. "Rendszeres hallgatója vagyok a Magyar Rádiónak, így tapasztaltam, hogy megváltozott a közszolgálati rádió hangja. Ez a rádió már nem képes a közszolgálati funkcióknak megfelelni" - fogalmazott az író, aki szerint a rádió kulturális műsoraiban is tetten érhető a politikai irányítás. Az író elmondta, hogy szeretné műveit a Magyar Rádiótól függetleníteni, hogy azok szabadon hozzáférhetők legyenek.

A Magyar Rádió vezetősége sajnálattal értesült arról, hogy Parti Nagy Lajos után Závada Pál sem kíván alkotóként megjelenni a Magyar Rádió műsorfolyamában, és a döntésük megfontolására kérik az írókat, hiszen évtizedek óta részt vesznek a Rádiószínház munkájában. A Magyar Rádió szerint "Parti Nagy Lajos és Závada Pál íróként, alkotóként olyan művekkel gazdagították a rádió hangarchívumát, amelyek ma már a nemzeti kulturális örökség részét jelentik, ezért ezektől elzárni a hallgatókat - véleményük szerint - nem szabad. Egy esetleges tiltással a közrádió hallgatói veszítenek a legtöbbet".

A rádió az alkotókat képviselő ügynökség és a hangarchívum tulajdonosa, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyeztetésébe nem tud, és nem is kíván beleszólni. "Abban viszont érdekeltek vagyunk, hogy Parti Nagy Lajos és Závada Pál művei továbbra is ott legyenek a Magyar Rádió műsorprogramjában. Ezért azt javasoljuk a szerzőknek, hogy fontolják meg döntésüket" - fogalmaz a közlemény. Korábban az MTVA is sajnálatát fejezte ki Parti Nagy Lajos szerdán nyilvánosságra került döntése miatt. Cserháti Ágnes szóvivő közölte: az MTVA bízik abban, hogy Parti Nagy Lajos átgondolja döntését, és "a rádióhallgatókat nem bünteti azzal, hogy megvonja tőlük művészetének élvezetét, pusztán azért, mert más, a média egyéb területeit érintő döntésekkel nem ért egyet".

Forrás: MTI/Index/Litera


Nem mondott igazat Schmitt Pál

Ezt írja a HVG:

Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.

Nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál a kisdoktori disszertációjában, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.

A gazdaság szerepe című fejezet Schmitt dolgozatában megegyezik Klaus Heinemann The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition címmel megjelent tanulmányának szövegével. Heinemann szövege eredetileg egy 1990 májusában Kanadában megtartott nemzetközi konferencián hangzott el, melynek előadásai Sport… The Third Millennium: Proceedings of the International Symposium, Quebec City, Canada, May 21-25, 1990 című, több mint 800 oldalas kötetben jelentek meg 1991-ben.

A hvg.hu múlt szerdán számolt be arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt disszertációjának nagy része – számításaink szerint mintegy 180 oldal – szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.

Folyamatosan rövidülő disszertáció

Schmitt Pál szerdán reagált először az egy héttel ezelőtt megjelent cikk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában visszautasította a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következetéseit tartalmazza) a saját munkája. (A hvg.hu csütörtöki cikkében azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele.)

A hvg.hu összehasonlította a német kutató és az államfő disszertációját: a kilencoldalas Heinemann-tanulmány Schmitt által felhasznált 8 oldalas része az államfő dolgozatában összesen 17 oldalt tesz ki. Schmitt szövege mondatról mondatra, bekezdésről bekezdésre azonos Heinemann tanulmányának 312–319. oldalig terjedő részével. A gondolatmenet, a hivatkozások, a következtetések szóról szóra megegyeznek.
A lábjegyzeteket és jelölésüket Schmitt elhagyta; a szöveget most úgy adjuk közre, ahogyan Heinemann tanulmányában eredetileg megjelent. A német kutató tanulmányának teljes szövege hozzáférhető a Google Books oldalán.



Schmitt esetenként félre is fordítja az angol szöveget. „Az előnyök eltolódásának egy öndinamikus spirálja jelenik meg” – írta a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnöke a dolgozatában. Ugyanez Heinemann tanulmányában: „A self-dynamic spiral of preference shifts emerges.” Ezt így lehetne fordítani: „Kialakul a preferenciák megváltozásának önmagát erősítő spirálja.”

Schmitt egy másik helyen ezt írta: „A szurkolók és a sportolók előnyben való részesítése az ilyen típusú sportágak javára tolódik el.” Az angol eredeti így hangzik: „Preferences of spectators and athletes are shifted in favor of these types of sport.” Magyar fordításban ez így lehet helyes: „A nézők és a sportolók preferenciái e sportágak felé tolódnak el.”

Schmitt Heinemann tanulmányát magának a kötetnek a címével és rossz kiadási hellyel tünteti fel az irodalomjegyzékben: „A sport a harmadik évezredben – Klaus Heinemann, Németország, 1991”. A kötet azonban a kanadai Laval Egyetem kiadásában jelent meg Quebecben. Hasonlóan járt el Schmitt Georgiev írásának feltüntetésekor is: a címét nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg (holott a kötet nincs magyarra fordítva), ráadásul a bolgár kutató 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelölte meg.

A hvg.hu eddigi kutatásai alapján az 1992-es kisdoktori disszertációban legfeljebb kb. 18 oldal maradt, amelyről Schmitt azt állíthatja, hogy az ő munkája.

----

Olvasd ezt is: Lemondott Schmitt Pál


2012. január 14., szombat

Függelmi viszony a Plágium-díjas disszertáció mögött

Olyan emberek értékelték jelesre és engedték át Schmitt Pál államfő plágiumgyanús doktori disszertációját, akik tagjai voltak egy szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre. A szervezet az olimpiai múlt gondozásáért felelt, és 1990-ig Schmitt vezette. Az egyik bíráló szerint rendben volt Schmitt lábjegyzeteket mellőző dolgozata, és politikai támadás az egész ügy.

Schmitt Pál doktorálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) Tanácsának tagja Kertész István ókortörténész, az államfő plágiumgyanúba keveredett doktori disszertációjának egyik bírálója. Az nem világos, hogy a tagságot Schmitt dolgozatának elbírálása előtt vagy után szerezte-e. Kertész az [origo]-nak csütörtökön délelőtt azt mondta, formai kifogásai ellenére jónak és szakszerűnek találta, és végül summa cum laude értékelte Schmitt dolgozatát.

Az államfő doktori disszertációjáról szerdán a Hvg.hu azt írta, legnagyobb része egy bolgár sportkutató néhány évvel korábbi könyvének szinte szó szerinti átvétele, a szövegből viszont hiányoznak a lábjegyzetek és az eredeti műre, Nikolaj Georgijev francia nyelven írt Az olimpiai játékok programjának elemzése című könyvére utaló hivatkozások. A Köztársasági Elnöki hivatal visszautasította, hogy Schmitt koppintotta volna a dolgozatot.

Kertész István a honlapján található önéletrajzában említi, hogy 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja. Az akadémiát a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hozta létre, utóbbi szervezet elnöke 1990 és 2010 között - tehát a doktorálás évében is - Schmitt Pál volt. A doktori disszertáció a másik bírálótól, Takács Ferenctől is summa cum laude minősítést kapott. Takács az alapítás, tehát 1985 óta tagja a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának. Ez a szervezet honlapján szereplő, a tanácstagokat bemutató listából derül ki. A szervezet első elnöke 1990-ig maga Schmitt Pál volt.

A MOA-t a honlapján szereplő leírás szerint "azért hívta életre a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy legyen egy önálló testület, amely értő módon gondozza a csodálatos magyar olimpiai múltat, egyszersmind azon is munkálkodik, hogy a jövő nemzedékei számára is ugyanazt jelentse az ötkarika, amit apáiknak és nagyapáiknak". Az akadémia a honlapja szerint évente több mint kétszáz eseményt szervez, vándorgyűléseket, vetélkedőket, versenyeket, kiállításokat rendez, megemlékezéseket tart.

Schmitt Pál disszertációbírálata és a MOB által alapított olimpiai akadémiai tanácstagság esetleges összeférhetetlenségéről csütörtökön délután az [origo] szerette volna megkérdezni a két egyetemi tanárt is, de ekkor már hiába próbáltuk elérni Kertész Istvánt, már nem vette fel a telefont. Nem tudtuk eléni csütörtökön Takács Ferencet, aki most is a Semmelweis Egyetemen oktat - ide olvadt be az egykori Testnevelési Egyetem, amelyen az államfő 1992-ben megvédte disszertációját.

Az elmúlt években keményen büntették azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét, a doktori címeket visszavonták. De a doktori programokért felelős Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, Bazsa György szerint ritkán fordul elő, hogy doktorokat plágiummal gyanúsítanak, mivel minden disszertáció szigorú szakmai felügyelet alatt készül. Az egyetemek egyre inkább résen vannak, speciális számítógépes programokkal vadásznak a gondolattolvajokra.

(forrás)
Még a témában az Origón:

A dékán nem kételkedik Schmitt Pál doktorijában
Védelmébe vette a plágiummal vádolt államfőt a testnevelési kar dékánja, aki szerint nincs ok azt feltételezni, hogy Schmitt Pál disszertációját nem az akkor érvényes szabályoknak megfelelően bírálták el. A dékán szerint a szakértők akkor megfelelőnek találták az értekezést, és így adták meg a doktori címet Schmittnek.


A fair playről ismeri Schmittet a fideszes doktor
A közéleti szereplők lejáratására specializálódott osztagok támadása állhat a mögött, hogy Schmitt Pál államfő dolgozata plágiumgyanúba keveredett - állították az [origo] által megkérdezett, tudományos fokozattal rendelkező fideszes képviselők. Egyikük azt mondta, Schmitt világ életében a sportszerűségéről volt híres.



2012. január 13., péntek

Külföldi Lapok Schmitt Pál plágium-ügyéről

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerző, Georg Paul Hefty az államfő munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál "jelentős sportpolitikai funkciókat" töltött be "a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt", doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfőnek, a neve előtt szerepel a titulus. Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. "Leleplezett" című írásában megjegyezte: csak idő kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg "elektronmikroszkóppal" a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök "ékeskedett", és biztosan "bosszantotta a versenytársakat", hogy Orbán Viktor "csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai- és világbajnok jól csengő nevével". Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyéből, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is. A Handelsblatt című üzleti lapban Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfő? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e "Guttenberg-eset". A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzőkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenőrizni, "mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket". A lap szerint "rejtélyesnek tűnik", hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. "Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévőkkel". A szerző szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus időszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. "Ezért vélhetően nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása" - írta. A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó "nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenő államügyről". A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu főszerkesztőjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzőt, és hogy hetekig ellenőrizték minden szempontból a cikk tartalmát. http://bnt.bg/bg/news/view/67791/skandal_s_ungarskija_prezident A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott. http://bg.time.mk/read/31b30ee8e8/9928144599/index.html A Szvobodno Szlovo hírportál (svobodnoslovo.com) "A mi szerzőnktől lopott a magyar elnök" című írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát. A Monitor című napilap honlapján pénteken ismerteti Georgiev rövid életrajzát. A lap szerint ő az egyetlen bolgár, aki mindmáig a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum oktatási osztályának munkatársa volt. http://www.theworldpress.com/press/worldpress/bulgariapress/monitor.htm "A magyar elnök nem plagizált a bolgár Nikolaj Georgievtől" című írásában pénteken az Ataka nacionalista párt hírlevelében a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál elutasította a magyar folyóiratban megjelent állítást, amely szerint doktori disszertációja egy részét egy bolgár hasonló témájú munkájából másolta volna. http://www.vestnikataka.bg/show_news.php?id=216459&cat=4

(MTI)


2012. január 9., hétfő

Kiegyezés, kilábalás

Szétvert demokrácia, államcsőd felé sodródó gazdaság, szétszakadó társadalom és Európából kifelé haladó Magyarország – ez másfél év kormányzásának elborzasztó mérlege. A pályát, amelyen Magyarország halad, radikális irányváltással módosítani kell. Késlekedés nélkül.
A kétharmados többség és a cselekvés sürgető kényszere okán a legkedvezőbb forgatókönyv a jelenlegi kormány átfogó önkorrekciója lenne. Ezt a hosszútávú érdekek alapján kizárni nem lehet, de Fidesz mai vezetése, eddigi működése és finanszírozási háttere ilyen fordulatot ezúttal sem valószínűsít.
Ezért most, 2012 januárjában, bő két évvel a jelenlegi ciklus lejárta előtt a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek legfőbb reménye már a mielőbbi kormányváltásban van.
 
Mi következik mindebből? >>tovább


50 + 2 ok, amiért Orbánnak le kell mondania

Az alábbiakban Orbán Viktor szükségesnek gondolt lemondását indokló okok sorakoznak. A Hírszerző portálján megjelent cikk listáját két további okkal szaporítottuk (lásd a végén). 

 Sebők János, Hírszerző

Ötven ok, amiért Orbánnak le kell mondania

Miniszterelnök Úr!
Bizonyára a gondosan kiválogatott külföldi sajtószemlék és a kozmetikázott belföldi jelentések ellenére is értesült arról, hogy egyre többen hangsúlyozzák – van, aki követeli, van, aki ajánlja – lemondásának szükségességét. Lázár János szavaiból azonban tudjuk, hogy mindez csak „kavarás”, s 2014-ig a kormányzó pártok (értelmezésükben kétharmados többség) akarata szerint Ön marad az ország miniszterelnöke. A bársonyszéke azonban nyilvánvalóan egyre kényelmetlenebb lehet, amit fáradtnak, kimerültnek mutatkozó fizikai megjelenése éppúgy elárul, mint ahogy szellemi-fizikai állapota az utóbbi időben elmondott beszédein, nyilatkozatain, kijelentésein is meglátszik. Éppen ezért döntését megkönnyítendő, összegyűjtöttünk számos okot, amiért nem kellene erőltetni a továbbiakban azt, ami nehezen elviselhető tehertételnek bizonyul az ön számára.
1. Ön a jelenlegi politikai-gazdasági-pénzügyi helyzetben immár alkalmatlannak tűnik az ország vezetésére, szemlátomást nem érti, ami itthon és a világban történik.
2. Az Ön vezetésével megalakult, s változatlan összetételben regnáló bóvli-kormány időközben bóvlivá züllesztette az országot is.
3. Ön nemcsak itthon, de a térségben is rekord szintre növelte az államadósságot a magánnyugdíj pénztáraktól elvett pénzek ellenére.
4. Ön a hatalomra kerülése óta – Unió ellenes álláspontot képviselve, a demokratikus alapintézményeket és jogokat kiiktatva illetve felszámolva – konfrontálódott a világ számos országának politikai vezetőjével, és a hatalmi központok egyikében sem szívesen látott vendég.
5. Az Ön által meghirdetett szabadságharc eredményeként a magyar kormányzat éles konfliktusba került a világ legbefolyásosabb politikai, üzleti, pénzügyi köreivel.
6. Önt a külföldi sajtó Chavezhez, Lukasenkohoz, a Ducehez és más diktátorokhoz hasonlítja, nemrégen pedig az egyik legtekintélyesebb francia napilap egyenesen Hitlerre emlékeztető figuraként ábrázolta.
7. Az Ön megoldásait, unortodox programját a legtekintélyesebb szakértők, a tudomány elismert képviselői tartják teljes képtelenségnek.
8. Az Ön javaslatára a Magyar Köztársaság élére egy olyan, erre a feladatra teljességgel alkalmatlan személyt választottak meg, aki időközben itthon és külföldön is köznevetség tárgyává vált.
9. Ön a hazai és nemzetközi bírálatok ellenére továbbra is ragaszkodik a kulcstárcák élén a feladatukra alkalmatlan embereihez, s a politikai-gazdasági kudarcok ellenére sem hajt végre kormányátalakítást.
10. Ön a gazdasági válság idején egy strómant nevez ki nemzeti fejlesztési miniszternek, és továbbra is helyén hagyja fantaszta gazdasági miniszterét.
11. Ön a Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú oktatási reform felelősévé azt a Hoffmann Rózsát nevezte ki, aki az általa kidolgozott felsőoktatási és közoktatási programmal –  miközben kontraszelektál, s elveszi a továbbtanulása lehetőséget a szegényebb rétegek gyermekeitől – nem a XXI., hanem a XIX. századba vezeti vissza az országot.
12. Ön az elmúlt másfél évben szavahihetetlen emberré vált.
13. Ön a jelenlegi törvénykezési gyakorlattal kiüresítette a parlamentet és a parlamentarizmust.
14. Ön felszámolta az alkotmányos jogállamot, a demokrácia fő garanciáját képező hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét (megszüntette a Magyar Köztársaságot, kiüresítette a jogállam intézményeit, s ma már egy autokratikus rendszert álcáz az idézőjelbe tett demokráciával.
15. Az Ön által megfogalmazott „centrális politikai erőtér” létrehozása érdekében a saját embereit – megbízható pártkádereket, barátokat, üzlettársakat, azok feleségeit, férjeit – nevezte ki nemcsak a közigazgatás és az állami szféra gazdasági vezetői pozícióiba, hanem többségében hosszú, kormányzati ciklusokat átívelő időtartamú mandátummal az ország demokratikus működése szempontjából kiemelten fontos testületeket – az Országos Választási Bizottságot, az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki posztját és a Médiatanácsot, a közszolgálati médiát, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a jegybank monetáris tanácsát, a Költségvetési Tanácsot, az Alkotmánybíróságot is – „gleichschachtolta”, formalitássá silányítva a törvényhozást és a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
16. Ön régóta csúfot űz a törvénykezésből azzal is, hogy megengedi, érdemi viták nélkül, egyéni képviselői indítványok alapján – sokszor az európai jogrenddel ellentétben, a szakmaiságot nélkülözve – szülessenek meg a sarkalatos törvények is a parlamentben.
17. Ön a civilizált Európában példa nélküli módon mindennapos gyakorlattá tette az önkényuralomra jellemző, visszamenőleges hatályú törvénykezést is.
18. Ön a megbízhatóságot, hűséget és szervilitást sokkal fontosabb „erénynek” tartja egy kormányzati vagy pártfunkció pozíció betöltésénél, mint a szakmaiságot, ami döntően hozzájárul az ország jelenlegi állapotához.
19. Ön a választások előtt, 2010 februárjában azt nyilatkozta az MTV Ma reggel című műsorában: „Én úgy gondolom, hogy a médiarendszeren belül minden mozdulatot ötször-hatszor meg kell gondolni. Tehát semmilyen kapkodásra, összevonásra, szétválasztásra, átrendezésre itt, legalábbis rövidtávon föltétlenül szükség nincsen.” Ennek ellenére hatalomra kerülése után létrehozták a Médiatanácsot, amelynek sajtószabadságot veszélyeztető törvényjavaslatai, szakmai körökben félelmet keltő intézkedései a határon túl is hatalmas botrányokat kavartak, elszigeteltségbe taszítva az országot.
20. Ön azóta a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a médiában egy hatalomfüggő, kiszámíthatatlan és kiismerhetetlen kafkai rendszert hozatott létre, s ennek okát is deklarálta, amikor 2010 kora nyarán az osztrák Kronen Zeitungban kijelentette: „Nem csinálok titkot abból, hogy a kétharmados törvények területén megkötöm a következő tíz magyar kormány kezét.”
21. Ön és mamelukjai ennek a szándéknak az érdekében a nemzet megkérdezése és jóváhagyása nélkül – a kétharmados többség akaratából – létrehozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amelyből a nemzetet alkotó társadalmi csoportok jelentős részét vagy kihagyták vagy azok nem kívántak csatlakozni ehhez az önkényuralmi alapvetéshez.
22. Ön megígérte, hogy rendet tesz az országban, de a társadalmi feszültségek ma nagyobbak, mint hatalomra kerülése elején.
23. Ön nem tesz érdemi lépéseket a szélsőjobboldali térnyerés visszaszorítása érdekében, szava sincs a pártjához közelálló orgánumokban megjelenő tűrhetetlen hangnemű, és elfogadhatatlan tartalmú írásokhoz, megnyilatkozásokhoz.
24. Ön már csak szűkülő rajongótábora szerint hiteles ember, népszerűségi indexe 30 pont közelébe zuhant, s a felmérések szerint pártjának támogatói közül csaknem másfél millió ember elfordult, a választók kétharmada pedig már megvonta Öntől és pártjától a bizalmát.
25. Önnek az újévben sajátos módon sikerült előbbre hoznia az emelkedés évét. 2010 májusa óta a svájci frank 195 forintról 265 forintra drágult. Ugyanakkor a dollár árfolyama 250, a font 400, az euró 324 forintra emelkedett.
26. Az Ön által preferált pénzügypolitikának köszönhetően az ország állampapírjainak kockázati felára rekord nagyságúra nőtt.
27. Ön azt ígérte, hogy az adóbevallás elfér egy söralátéten, de most több adónem van, mint kormányra kerülése előtt.
28. Az Ön adópolitikája eközben a vagyonos keveseknek kedvez, de milliókat tesz földönfutóvá.
29. Az Ön regnálása alatt az ország gazdasági teljesítőképessége, az itt élő nagy többségének életszínvonala tovább süllyedt a környező országokhoz képest, kormányzása a társadalom legszélesebb rétegeinek ma már nem nyújt semmilyen valódi perspektívát.
30. Önnek nincs átfogó stratégiája a nyomorban élő milliók helyzetének megoldására.
31. Ön ugyanakkor eltűri, és tudomásul veszi, hogy a magyar politika befolyásos háttéremberei, csoportjai „keresztapaként” tevékenykedjenek
32. Az Ön szociális politikája ma már mindennapi megélhetési gondokat, és létbizonytalanságot a társadalom nagylétszámú csoportjai számára
33. Az Ön politikája nem ad a fiatalok tömegeinek perspektívát. A csaknem 30 %-os munkanélküliség ismeretében nagyon sokan már lábbal szavaztak és elhagyták az országot, a rezidensek pedig testületileg adtak ultimátumot a kormányzatnak, hogyha nem változtatnak a munkakörülményeiken és életfeltételeiken, akkor felmondják állásukat.
34. Az Ön hatalomra kerülése óta az ország csaknem minden pénzügyi mutatója stagnál vagy csökkent.
35. Ön azt ígérte, hogy senkit nem hagynak az út szélén, most pedig a hajléktalanokat is bűnözőként büntetik.
36. Ön sorsára hagyta a magyar vidéket.
37. Önt hidegen hagyja az „emberi tényező” életkörülményeinek minden szinten tapasztalható romlása a születéstől a halálig.
38. Ön a tudástársadalom építése helyett minimális összegeket biztosít kutatásra és fejlesztésre.
39. Az Ön gazdaság és kultúrpolitikája nyomán a kultúra és annak intézményrendszere egyre inkább megsemmisülőben van Magyarországon, s helyette a kialakuló idiokrácia új fórumai kapnak teret.
40. Az Ön kormányzása alatt megkezdődött az előző évtizedek során megerősödött középosztály szétverése, tönkremenetele, ellehetetlenülése is.
41. Ön ma már nem bízik még híveiben sem, hiszen különben nem fizetett tapsoncok körében mondta volna el március 15. beszédét, s nem engedné cenzúráztatni a médiában az Önre vagy rezsimjére előnytelen, bíráló szavakat, jeleneteket.
42. Ön a választások előtti évértékelő beszédében 2010-ben kijelentette: „Mi, mai magyarok olyan országot akarunk a gyermekeinkre hagyni, ahol a törvény szava mindenkire vonatkozik, és kivétel nélkül, és ahol minden embernek – a politikusoknak is – vállalniuk kell a felelősséget szavaikért és tetteikért.”
43. Ön hatalomra kerülése óta elfelejtette számos korábbi kijelentését, mint például ezt is, amit 2009. szeptember 11-én mondott a FIDESZ Országos Gyűlésén: „Mi nem akarunk olyan országban élni, ahol mindent elvehetnek az embertől, amiért megdolgozott, ahol a hazugság az igazság, ahol a lopás nem bűn, ahol a hatalmasokra nem vonatkozik a törvény.”
44. Az Ön amnéziája sajnos, ma már társadalmi csoportokra akár végzetes is lehet, hiszen Rákay Philipnek és Csermely Péternek 2009. szeptember 18-án azt mondta: „És a kórházakat is rendbe fogjuk tenni, és az orvosokat meg fogjuk becsülni meg az ápolónőket is – erkölcsileg is és anyagilag is. Ez meg fog történni sokkal hamarabb, mint azt ma Magyarországon sokan gondolják.”
45. Sokak szerint Ön csúnyán becsapta a választókat, mert a TV2 Tények Este című műsorában 2010. február 9-én azt ígérte az ország népének, hogy „...megpróbálunk a következő években egy olyan Magyarországot fölépíteni, amelynek a lelki jegyei, tulajdonságai a mai türelmetlenség helyett inkább a türelem, az azonnali megtorlás iránti vágy helyett a segítőkészség, a mások megrövidítése helyett a másoknak nyújtható segítség, az elesettekkel szembeni félelem és fönntartás helyett inkább a „hogyan tudnánk szolidárisak lenni egymás iránt” életérzésével írható le.”
46. Ön ma már szemmel láthatóan fél az utca szereplőitől, különben nem titokban, oldalajtón érkezve és távozva, népétől távol ünnepelte volna a nemzeti együttműködés rendszerét.
47. Az Ön távozása felszabadítaná az országot a ránehezedő külső-belső nyomás alól.
48. Az Ön távozása megakadályozhatná az államcsőd bekövetkeztét.
49. Ön egyébként is azt ígérte, hogy ha az IMF jön, akkor Ön megy…
50. S nem utolsósorban Ön vállalta azt a vállalhatatlan mondatát, miszerint "Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni a riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.” Demokrata ilyet nem mond, pláne nem cselekszik. Inkább azon gondolkodik, hogy ha egyedül nem képes megoldani a rá nehezedő problémákat, akkor miként tudna szövetségeseket találni, s másokkal összefogva eredményes lenni.
Talán ennyi is elég!
Miniszterelnök Úr! Mindannyiunk, az ország érdeke volna, hogy minél hamarabb benyújtsa a lemondását. Ha valóban szereti a hazáját, s foglalkoztatja annak sorsa, akkor megteszi érte, értünk!
--------------

Balla D. Károly kiegészítése:

Miniszterelnök Úr!
+1. Az Ön kormányzása alatt a korábbinál is jobban elmélyült a magyarság megosztottsága. Az Ön által vezetett politikai erő már ellenzékben is a magyarság és "a haza" egyetlen hiteles megjelenítőjének állította be magát, erre maximálisan ráerősítettek az Ön szavai, amikor 2002-es veresége után kijelentette, hogy "a haza nem lehet ellenzékben". Most, mikor a hatalom élére kerülvén Önnek módja nyílt arra, hogy az Ön és párthívei által képviselt és kisajátítani kívánt hazaképet - a kétharmados parlamenti többségét érvényesítve -  ráerőltesse a nemzet egészére, ezt az új alkotmány (alaptörvény) révén meg is tette: az ország legfőbb dokumentuma egypárti érdekeket szolgál, történelemszemlélete egyoldalú, antiszekularizációs szelleme tetten érhető, kirekesztő jellege nyilvánvaló. Vagyis: az Ön által képviselt kirekesztő szemléletmódot megerősítve az Ön kormányzásával alaptörvénybe sikerült iktatni a másként gondolkodóknak "a hazából" való kizárását. Ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan, ezért Önnek távoznia kell az ország éléről.
+2. Az Ön kormányzása alatt a korábbinál is jobban elmélyült a határon túli magyarság megosztottsága. Ön és az Ön pártja kezdettől fogva válogatott a határon túli partnerek között, csak azokat fogadta el a külhonban élő magyarok legitim képviselőinek, akik az Önéhez hasonló vagy azzal azonos politikai nézeteket vallottak. Az Ön hatalomgyakorlásának az utóbbi közel két évében ez a kirekesztő magatartás súlyos mértéket öltött és a "hivatalos Magyarország" álláspontjává vált. Ön és kormánya gyakorlatilag negligálja a határon túli magyarság azon szervezeteit, amelyek nem az Ön nemzeti demagógiája alapján képzelik el a külhoni magyarság érvényesülésének, boldogulásának a lehetőségeit. Mindez hatalmas feszültségeket, széthúzást, demoralizációt eredményez a határon túli magyar közösségekben. Az Ön kirekesztő magatartása egyik fő akadálya ezen közösségek összefogásának, ezért Önnek le kell mondania.


2012. január 8., vasárnap

December 8: újabb össztűz Orbánra

Miközben a hazai közmédia kedélyes híreket közöl és az MTI is elég "óvatosan" ismerteti a Magyarországgal szemben igen kemény hangot megütő nyugati nyilatkozatokat, aközben Orbán Viktorra és kormányára szabályos össztűz zúdul. Ez alól a hétvége sem volt kivétel (lásd a szombati hírszemlét is).


Már Hitler neve is szerepel a hasonlatokban

A vasárnapi lapok sem kímélték az Orbán-kormányt: a brit The Observer egyik írása a Hitler által bevezetetthez hasonlítja a magyar állampolgársági törvényt, egy másik cikk szerint pedig Orbán és Matolcsy fejébe is kerülhet a válság. A lengyelek az EP-elnök beavatkozását várják a magyarországi eseményekbe.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnap megjelenő német konzervatív lap politikai rovatában "Magyarország kutyaszorítóban" címmel jelent meg összefoglaló a hét magyar vonatkozású gazdasági, gazdaságpolitikai eseményeiről.

A beszámoló szerint "Magyarország mostanában kevés barátot szerez", és most már az Európai Bizottság is konkrét intézkedéseket hoz ellene. "A Magyarországnak sürgősen szükséges pénzügyi segítség a nyomásgyakorlás eszközévé válik" - állapította meg a lap.

A beszámoló szerint azt követően, hogy a Fitch pénteken leminősítette az országot, "Orbán az államcsőd elkerülése céljából rögtön elkezdte sürgetni a gyors megállapodást az EU-val és az IMF-fel." A jövőbeni hitelekhez azonban valószínűleg szigorúbb politikai feltételek kapcsolódnak majd - írta a FAS.

A lap a tárcarovatában Zilahy Péter magyar írótól közölt cikket a magyarországi helyzetről. A "Hősök, királyok és szentek" című írás szerint a rendszerváltás idején a magyarok mindenekelőtt azért "kaptak" szabadságot és demokráciát, mert "a Szovjetunió összeomlott a saját súlya alatt". A magyaroknak nem kellett küzdeni, "az emberek akkor vonultak az utcára, amikor már minden eldőlt" - jegyezte meg a szerző.

A Die Welt am Sonntag című vasárnap megjelenő német konzervatív lap egy vezércikkben érintette a magyarországi gazdasági folyamatokat. Michael Fabricius "A válságvakáció véget ért" című írásában az euróövezeti állampapír-piaci helyzet alakulását értékelve kifejtette: csalódott lehet, aki arra számított, hogy hosszabb szünet következik az euróövezeti államadósság-válságban, hiszen már az év első hetében jelentkeztek válságtünetek.

Hitlerhez hasonlítják Orbánt

A londoni The Observer baloldali vasárnapi lap kommentárrovatában Will Hutton, az újság publicistája azt írja, hogy a "vitatott" új magyar alaptörvény alapján a kormány "diszkrecionális hatáskört kap" a média, a bíróságok, a jegybank, sőt még a személyes lelkiismereti meggyőződés felett is.

A The Observer szemleírója szerint ezután "nem fognak elkülönülni Magyarországon a végrehajtói, a törvényalkotói és az igazságszolgáltatási jogkörök, nem lesz garantált sajtószabadság, sem bírói pártatlanság, sem vallásszabadság".

Hutton szerint "Európa sötét múltjának más elborzasztó pillanatait tükrözi", hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség tagjainak magyar állampolgárságot ajánlanak, "ahogy Hitler tette a Csehszlovákiában élő német etnikum esetében".
 
A szerző a magyarországi fejleményeket párhuzamba állítja az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában is megfigyelhető trendekkel, amelyek szerinte a felvilágosodás örökségével mennek szembe, a jobboldal pedig világszrte már nem a tolerancia, az értelem és a demokratikus érvrendszer mellett köteleződik el.

Orbán és Matolcsy fejébe kerülhet a válság

A The Observer közli a BBC magyarországi tudósítójának, Nick Thorpe-nak a cikkét is, amelyben a szerző a magyarországi gazdasági fejleményekkel foglalkozik. Az írás emlékeztet arra, hogy a forint rekordmélységbe zuhant a héten az euróval szemben, "a válság pedig Orbán Viktor miniszterelnök, vagy legalábbis Matolcsy György gazdasági miniszter állásába kerülhet".

Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Thorpe megjegyzi, Magyarországnak legkésőbb júliusig szüksége van a hitelre, amelyet "biztonsági hálónak" nevez, egyesek szerint azonban a forint zuhanása és a leminősítések miatt már két héten belül meg kellene kötni az új megállapodást.

Az írás felidézi, a francia Le Monde minapi karikatúrája "fasiszta vezetőként ábrázolta" a magyar kormányfőt. A brit lap ugyanakkor megszólaltja Hack Péter jogászprofesszort, egykori liberális parlamenti képviselőt, aki kijelenti: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a magyar kormány diktatúrát akar kiépíteni, szerinte csupán "elszámolták" magukat.

A szintén idézett Schöpflin György, néppárti európai parlamenti képviselő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalom szegénységben élő része a Jobbikot támogatja.

A The Observer ugyanakkor "az elmúlt hetek egyik legérdekesebb fejleményének" nevezi, hogy erősödő bírálatokat fogalmaznak meg a kormányt "eddig hűségesen támogató" lapok is, mint például a Heti Válasz és a Magyar Hírlap. A cikk ugyanis idézi a Heti Válasz egyik újságírját, Ablonczy Bálintot, aki kijelentette, hogy a kormánnyal a legfőbb probléma az, hogy nem tartották be az ígéreteiket.

A szerző mindemellett úgy véli, hogy Orbán, "a kelet-európai politika egyik nagy túlélője", inkább lemond, semhogy az IMF által kikényszerített megszorításokat végrrehajtsa.

Az EP-elnök közbelépésére várnak a lengyelek

Magyarország ügyében csendes diplomáciai lépésekre szólítja fel a lengyel kormányt Jacek Pawlicki a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétvégi számában. "Buzeket aggasztja Magyarország politikája: Semmi jó..." címmel közöl cikket a napilap internetes kiadása is.

A Gazeta Wyborcza "Az uniós fővárosok hidegháborúja Budapesttel. Gondok Orbánnal" című cikkében Pawlicki azon a véleményen van, hogy a Magyarországgal szembeni szankciók bevezetése után "még konokabban viselkedne a pesti kormány, és még jobban felosztódna az így is szakadozó EU". Hangsúlyozza, hogy ez nem segítene sem a magyar demokráciának, sem az európai közösségnek.

A cikk szerint az Európai Bizottság nem jogosult a magyar, és bármely más tagállam alkotmányának felülvizsgálására, és a helyzetet "csak a magyarok oldhatják meg, méghozzá demokratikus módszerekkel". Pawlicki azt hangsúlyozza, hogy "Európa nem várhat többé. Itt az ideje a csendes diplomácia bevetésére a háttérben". Ebben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Jerzy Buzek EP-elnök szerepét látja, akik "jól ismerik Orbánt, ő pedig figyelembe veszi a véleményüket".

A Gazeta Wyborcza internetes kiadása az EP elnökének aggodalmáról ír magyar kormányzati lépésekkel kapcsolatban. Buzek hangsúlyozza, hogy húsz év alatt megváltozott a gazdasági helyzet, és "a korábbi kormányok nem tettek túl sok jót". De hozzáteszi, hogy ennek ellenére kétségei vannak a kormányzati lépések szigorúsága miatt.

"Kívánjuk a magyar nemzetnek, hogy leküzdje a válságot, mert a vírus elterjedése nagyon veszélyes lenne a szomszédos országok számára" - mondta.

(forrás)



A kormány lebontotta a demokráciát és romba döntötte a gazdaságot

Mintegy másfél évvel ezelőtt a kormány mindent a kezébe kapott. Minden lehetősége megvolt arra, hogy megvalósíthassa politikai elképzeléseit azok érdekében, akiket képvisel. Ésszerű párbeszédre, nyitottságra, a kívülről és belülről jövő vélemények meghallgatására lett volna szükség. Ehelyett 18 hónap alatt totális hatalmi struktúrát épített ki, lebontotta a demokráciát, és szinte romba döntötte a gazdaságot.>>a teljes cikk


2012. január 7., szombat

Orbán arcátlanul pimasz


A magyar gazdasági és politikai helyzettel foglalkozott szombati számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív újság, a Die Welt című konzervatív lap, a Berliner Zeitung című baloldali lap és a liberális Tagesspiegel, és a Spiegel Online, valamint az osztrák Die Presse és a Der Standard.

MTI/Index

Die Welt

A Die Welt kommentárt szentelt a magyar gazdasági helyzetnek Semmi pénzt Orbán Viktornak címmel. A szerző, Jan Dams szerint "Orbán Viktor magyar kormányfő arcátlanul pimasz", hiszen kiüresíti a demokráciát és megsért számos értéket, amelyek mellett Európa elkötelezte magát és, most pedig éppen ő az, aki újabb hitelt kér az Európai Uniótól (EU) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

A szerző kifejtette: az EU-nak és az IMF-nek "a politikailag és gazdaságilag rossz úton járó" Magyarország pénzügyi támogatása helyett "az eddiginél jóval nagyobb nyomást kell gyakorolni az Orbán-kormányra. Aki nem tartja be a demokratikus alapszabályokat, az nem várhatja el, hogy Németország, Franciaország és más EU-s országok adófizetőitől származó pénzzel tömjék ki. Ez ilyen egyszerű. Mielőtt Magyarország megkapja a támogatást, amelynek átutalásához az európaiak áldása szükséges, Budapestnek változtatnia kell az irányvonalán. Minden más megoldás az EU alapvető értékeinek az elárulását jelentené" – írta a Die Welt.

Berliner Zeitung

A Berliner Zeitung véleményoldalán Frank Herold Ütközőpályán című írásában kifejtette: "Magyarországnak van egy drámai problémája, Orbán Viktornak hívják."

A szerző felvetette: "Mit lehet tenni egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökkel, aki gátlástalanul a demokrácia elárulására használja felhatalmazását?" Kifejtette: Orbán Viktor politikája olyan pályán halad, amely összeütközéshez vezet "saját népe egyes csoportjaival és az EU-val". Hozzátette: az EU még biztosít kellő mozgásteret ahhoz, hogy Orbán letérjen az ütközőpályáról, de ha továbbra sem módosít irányvonalán, akkor "végre cselekedni kell." Hangsúlyozta: "Az EU-nak nem szabad Magyarországot tovább támogatni európai adófizetőktől származó pénzzel, ha az Orbán-kormány továbbra is semmibe veszi a demokráciát és az alapvető szabadságjogokat."

A Berliner Zeitung gazdasági rovatában Ausztria meginog, ha Magyarország elesik címmel jelent meg beszámoló. A szerzők elemzőket idézve kifejtik, hogy Magyarország esetleges államcsődje az EU számára nem lenne nagy probléma, hiszen a huszonhetek összesített hazai össztermékében (GDP) Magyarország részaránya csupán 0,8 százalék. Ez lényegesen kisebb, mint Görögország 1,8 százalékos részaránya, ennélfogva Magyarország nem jelent rendszerszintű kockázatot. Ugyanakkor az esetleges magyar csőd problematikus lehet Ausztria számára, mert állami segítségre szorulnának az osztrák bankok.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági rovatában Magyarország szívóhatása átterjed Ausztriára címmel közölt beszámolót, amely szerint befektetők attól tartanak, hogy a "magyarországi bizalmi válság" hatása átterjedhet Ausztriára, és ennek jeleként értelmezhető, hogy az osztrák állampapírok hozama jelentősen emelkedett az utóbbi időszakban.
Der Tagesspiegel

A Der Tagesspiegel szintén gazdasági rovatában A magyar politika eljátssza a hitelét címmel ismertette a magyar gazdaságra és a gazdaságpolitikára vonatkozó legutóbbi fejleményeket. A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken bejelentett lépésével kapcsolatban megjegyezte: "a rendkívüli mértékben emelkedő állampapír-hozamok miatt a kelet-európai ország gyakorlatilag kiszorult a tőkepiacról", és gyors segítség nélkül hamarosan csődveszélybe kerülhet.

Der Spiegel

A Spiegel Online Christina Hebel írását közölte. A szerző szerint a jelenlegi helyzet emlékeztet az egy évvel korábbira, amikor a médiatörvény miatt vártak sokan határozott fellépést az Európai Bizottságtól (EB). Most "a demokratikus alapjogok kiüresítéséről van szó – Orbán ismét kóstolgatja az EU-t és sértegeti az Európai Bizottságot (EB)" – vélekedett Hebel.

Az EB egyelőre tartózkodik az éles bírálattól, ezt pedig többen kifogásolják. "Barroso már egy éve túl puhán reagál" – mondta a Spiegel Online-nak Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának helyettes vezetője, aki szerint az EB elnökének – aki Orbán Viktorral együtt az Európai Néppárt családjához tartozik – nem szabad tovább kímélnie párttársát.

Omnid Nouripur, a német Zöldek külpolitikai szakpolitikusa egyebek között azt mondta a Spiegel Online-nak, hogy Hillary Clinton Budapestnek megküldött figyelmeztető levele és az európai államok tétlensége között feszítő ellentét látszik. "Az EU már megint lejáratta magát válságkezelésben" – fogalmazott a politikus.

Die Presse

Magyarország államcsődje esetén veszélybe kerül Ausztria kiváló adósosztályzata – írta a Die Presse. A konzervatív napilap cikkében úgy fogalmaz, hogy Magyarország sürgősen az IMF és az EU "tőkeinjekciójára" szorul. Felidézte, hogy a forint árfolyama mélypontra zuhant, egyidejűleg az államkötvények törlesztéskockázati árazása csúcsot ért el. A lap meglátása szerint Orbán Viktor "makacsul kitart". "Egy válságtanácskozás után Orbán bejelentette, hogy a kormány gyors megegyezésre törekszik az IMF-fel és az EU-val. A vitatott jegybanktörvény megváltoztatása azonban nem jön szóba a (kormányfő) számára" – fogalmazott a lap a Simor András jegybankelnökkel tartott találkozó utáni sajtótájékoztatóról beszámolva.

A Die Presse rámutatott, hogy osztrák bankok összesen mintegy 32 milliárd eurónyi hitelt helyeztek ki Magyarországon. "Sokan már most nem tudják törleszteni a hitelüket" – tette hozzá. A BNP Paribas elemzője, Michal Dybula a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy magyar államcsőd esetén Ausztria elveszítheti kiváló adósbesorolását.

Der Standard

A Der Standard a PSZÁF adatai alapján beszámolt arról, hogy november és december vége között mintegy kétszeresére, 94 ezerre nőtt azoknak az ügyfeleknek a száma, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével, és további mintegy kétszázezer szándéknyilatkozat érkezett. Kitért arra is, hogy a bankoknak a devizahitelek rögzített átváltási árfolyama és a piaci árfolyam közötti különbségből eredő költsége 174 milliárd forint volt a már teljesített végtörlesztések esetében. Emellett a forint árfolyamának mélypontra zuhanása is fájdalmas hatással lehet a bankokra – tette hozzá.

-----


"Magyarország hátat fordít a demokráciának"

A brit Independent mai vezércikkében foglalkozik a magyarországi helyzettel. A Magyarország hátet fordít a demokráciának című írásban az áll: "Orbán Viktor, az 1989-es forradalom ellenzéki hőse" továbbra is rendkívül népszerű, és a kétharmados parlamenti többség révén "gyakorlatilag bármit megtehet." Úgy tűnik viszont, hogy nem vonta le a tanulságait annak a történelmi mozgalomnak, amely megdöntötte a kelet-európai kommunista zsarnokságot. A cikk szerzője szerint "csúszós lejtőre kerül" az az ország, ahol a zsarnokság megveti a lábát.

Martonyi nyugtatja a kedélyeket

A külügyminiszter a francia Le Figaro című lapnak azt mondta: meggyőződése, hogy nem fognak kudarcot vallani az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások. Mint fogalmazott, a magyar kormány mindenről kész tárgyalni. Ugyanakkor visszautasított minden vádat, amely szerint a kormány lépései korlátoznák a demokráciát Magyarországon. Egyúttal védelmébe vette Orbán Viktor miniszterelnököt, akinek demokratikus elkötelezettségét szerinte "nem szabad kétségbe vonni", s akit "diktátornak minősíteni is teljesen abszurd, igazságtalan és rossz izlésre vall."

 Olvasd el ezt is:


2012. január 6., péntek

A magyar Putyin

Ez a tükör rossz. Kis pattogó bolha nézi magát benne félelmetes oroszlánnak.


A Financial Times karikatúrája És cikke:

... „Paradoxon, hogy a posztszovjet Oroszországgal szemben zsigerien ellenséges politikus, Orbán úr demokráciafelfogása egészen biztosan zajos tetszésnyilvánítást aratna Vlagyimir Putyin részéről. A jogállamiság a putyini Oroszországhoz igencsak hasonló módon az egypárti uralom alávetettje. A magyarok, akárcsak Oroszországban, szavazhatnak; a polgárok tiltakozhatnak, a magánkézen lévő média pedig bírálhatja Orbán urat. Ez azonban visszaszorított demokrácia [’faux democracy’]. A Fidesz szilárdan a kezében tartja az állami intézményeket, a bíróságokat és az országos adásokat.”


Több angolszász lap is foglalkozott a magyar gazdaságpolitikával. A Wall Street Journal európai kiadása arra emlékeztetett pénteken, hogy az IMF és EU még nem közölte, kész-e a hivatalos hitelkeret-tárgyalásokra Magyarországgal. A Telegraph publicistája szerint "Orbán Viktort, Magyarország fenegyerekét, az eredmények alapján ítélik majd meg", míg a The Economist másik pénteki írása szerint az ellenzék a "putyinizáció" felé vezető lépéseknek nevezi a kormány rendíthetetlen centralizációját.


2012. január 1., vasárnap

Virtuális Magyar Köztársaság

Fantom járja be az Operaházat, a diktatúra fantomja.  Ünnepi gálaestet szervez a magyar kormány az új alaptörvény életbe lépésének alkalmából 2012. január 2-án az Operaházban. Teszi ezt annak ellenére, hogy az alaptörvényt számos külföldi és belföldi bírálat érte és széles körben általános az a vélemény, hogy a médiatörvénnyel együtt az új alkotmány az Orbáni diktatúra alapjait veti meg. Ennek a diktatúrának a szelleme lengi be az Operaházat az Orbán-rezsim önajnározó, fényűző gáláján, amelyet az ország romlásba döntése közepette tartanak. Saját alapítású  Virtuális Magyar Köztársaságom mélyen elítéli ezt a cinikus és arcátlan magatartást, ezúton nyilvánítja ki szolidaritását mindazokkal, akik tüntetni fognak az Operánál vagy más módon lépnek fel az Orbán-kurzus arrogáns hatalomgyakorlása ellen. >>tovább

Olvasd ezt is: Elvtársak, itt a vége!